Kaszás Marianne: Céhek, ipartársulatok, ipartestületek iratai (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 2. Budapest, 1996)

II. Irattani szócikkek

Az 1884. évi XVH. tc. 178. §-a és a 39.266/1884. F.I.K.M.sz. rendelet 10. §-a értelmében a kiszolgáltatott -Mparigazolványokról és -^iparengedélyekről az elsőfokú iparhatóság köteles volt —ot vezetni. Az áttekinthető nyilvántartás érdekében külön-külön lajstromot vezettek: A/ a képesítéshez kötött iparokról, - B/ az engedélyhez kötött iparokról, - Cl a gyárakról, - D/ a kereskedőkről, - E/ az egyéb iparokról. A lajstromok a következő rovatokat tartalmazták: az iparos neve, foglalkozása, telephelye, a bejelentés napja, a kiszolgáltatott iparigazolvány, iparengedély száma, kelte, az okmányok amelyek alapján az iparigazolványt, iparengedélyt kiadták, telepengedélyhez kötött-e az ipar, és ha igen, e telepengedély száma, kelte, az ipar álladékában történt változás (ide írták pl. hogy a főtelepen kívül van-e több üzlete helyben, avagy fiókja más területen és hol, az iparos áttért-e más iparágra, egyesítette-e iparát más iparággal, megszűnt-e az ipar stb.), az iparos által befizetett díj összege, a pénztári naplótétel, mely alatt a díjat elszámolták. A különböző osztálybeli lajstromokat nagybetűvel jelölték, az iparigazolványok sorszámát pedig mindig a lajstrom betűjével együtt tüntették fel. Pl. a képesítéshez kötött iparoknál A 1, az engedélyhez kötött iparoknál B 3, stb. Az —okhoz közös névmutató készült a név, a lajstrom betűjele és a sorszám rovatokkal. Kérvény iparigazolvány kiadásához -»Iparjogosítvány Munkakönyv Az elsőfokú iparhatóság, illetve az ipartestületek által kiállított ipari munkavállalást biztosító és az eltöltött munkaviszonyt igazoló közokirat. Az 1884. évi XVH. tc. 99. és 100. §-ai, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 39.266. sz. F.I.K.M. rendelet előírta, hogy minden iparossegéd és gyári munkás ~-et kapjon, - járt annak a személynek: 1. aki mint segéd, iparosnál munkában állt, 2. aki iparhatósági bizonyítvánnyal igazolta, hogy tanoncidejét befejezte, 3. aki a 15. életévét betöltötte és gyakorlati ipariskolát végzett, 4. aki a 15. életévét betöltötte és igazolta, hogy iparosnál munkába, mint segédet felvették, 5. aki igazolta, hogy gyárban mint munkást felvették vagy ott már munkában állt. A ~ formáját a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg határozta meg, mely a következő volt: kötött, keménytáblájú, folyószámmal ellátott könyv, amely 48 oldalt tartalmazott. Első oldal: címlap, név, második oldal: a ~ száma, a könyv ára (bélyeg, nyomtatás, kiállítás költsége), név, születési hely (község, megye, kerület, ország), illetékességi hely (község, megye, kerület, ország), a kiadó iparhatóság neve, a kiadás ideje (év, hó, nap), jegyzet: a hamis ~ készítéséért, ill. készíttetéséért járó büntetés, harmadik oldal: személyleírás, a ~ tulajdonosának születési éve, vallása, termete, arca, szeme, szemöldöke, orra, szája, fogai, haja, szakálla, különös ismertetőjelei, foglalkozása, azon okmányok megjelölése, melyek alapján a —et kiállították, negyedik oldal: innentől kezdve találhatók táblázatos formában a munkába állásra vonatkozó bejegyzések: a munkaadó neve, foglalkozása, a munkábalépés napja, a segéd (gyári munkás) foglalkozása, a munkából való kilépés napja, a munkabér összege, a munkaadó által tett bejegyzés: év, hó, nap, sajátkezű aláírása, az iparhatóság igazolása a munkaviszonyban beállott változásról. A —be belenyomtatták még az 1884. évi XVH. tc.-be foglalt ipartörvény következő §-ait egész szövegükben: A segédekről (88-110. §), A gyári munkásokról (111-121 §), Az ipartestületekről (126.,127., 140-146. §),