Kaszás Marianne: Céhek, ipartársulatok, ipartestületek iratai (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 2. Budapest, 1996)

II. Irattani szócikkek

Az ipartársulatokról (149-152. §), A kihágásokról és ezek büntetéséről (157., 159., 162-164. §)• A —et Budapesten az Egyetemi Nyomdában nyomták, itt lehetett megrendelni minden iparhatóságnak és ipartestületnek. Az 1922. évi XII. tc. 111. §-a és a törvény végrehajtásáról szóló 78.000/1923. K.M. sz. rendelet 195. §-a életbe lépése következtében a tanidő végén kötelező segédi vizsga letételét írták elő, a tanidő végét tehát a —^segédlevéllel kellett igazolni. Aki ennek eleget tett annak kérelmére munkakönyvet kellett adni. Az iparnovella módosítása értelmében a —et saját tanoncaik részére az ipartestületek is kiállíthatták. Az ipartestületek az általuk kiadott —ékről külön nyilvántartást vezettek -^munkakönyv törzskönyv elnevezéssel. Az iparnovella újítása volt az is, hogy a —et kiadhatták azok a tanműhelyek, tanfolyamok, ipari szakiskolák, amelyeknek bizonyítványa erre jogosított. Ezen intézmények jegyzékét a rendelethez függelékként csatolták. Munkakönyv törzskönyv Az ipartestületeknél kiállított -munkakönyvek nyilvántartására szolgált. Az ipartestületek a saját felszabadított tanoncaik számára maguk is kiállíthattak -^munkakönyvet, amelyről nyilvántartást kellett vezetniük, melynek formája és rovatai ugyanazok voltak mint az iparhatóság által vezetett ->munkakönyvek jegyzékének adatai. A ~ betűrendes névmutató segítségével használható. Munkakönyvek jegyzéke Az elsőfokú iparhatóságnál, illetve az ipartestületeknél a kiállított -^munkakönyvekről vezetett nyilvántartás. Az 1884. évi XVII. t.c 102. §-a és az erről szóló végrehajtási rendelet (39.266/1884. F.I.K.M. sz.) előírta, hogy minden iparhatóság az általa kiállított munkakönyvekről köteles jegyzéket vezetni, melynek összes rovatát pontosan ki kellett tölteni, ezeknek az adatoknak alapján kellett a munkakönyvet kiállítani. A ~ adatai a következők voltak: sorszám, mely egyben a munkakönyv száma volt, a segéd (gyári munkás) neve, foglalkozása, születési helye (község, megye, kerület, ország), illetékességi helye (község, megye, kerület, ország) személyleírás: a munkakönyv tulajdonosának születési éve, vallása, termete, arca, szeme, szemöldöke, orra, fogai, haja, szakálla, különös ismertetőjele, a munkakönyv kiállításának alapjául szolgáló okmányok, a kiállítás kelte (év, hó, nap), a kiállító tisztviselő aláírása. A jegyzékben egy lapra 5 munkakönyv adatait jegyezték be. A —ét névmutató segítségével használták. Véghatározat iparigazolvány, ill. iparengedély kiadásához Az elsőfokú iparhatóság által hozott döntés az ipargyakorlás engedélyezését kérvényező részére. A 78.000/1923. K.M. sz. rendelet 105. §-a alapján az iparhatóság az -Hparigazolvány, valamint az -^iparengedély kiadásának illetőleg megtagadásának kérdésében szabályszerű véghatározatot hozott. Ehhez az elsőfokú iparhatóságok szabályrendeletben előírt formanyom-