Kaszás Marianne: Céhek, ipartársulatok, ipartestületek iratai (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 2. Budapest, 1996)

II. Irattani szócikkek

Jelentés a mestervizsgálatokról Az iparossegéd szakvizsgájáról a vizsgáztató bizottság által készített írásos minősítés. A 78.000/1923. K.M. sz. rendelet 73. §-a előírja, hogy a mestervizsgáló bizottságnak a vizsgálat eredményéről egy - a rendelet által meghatározott nyomtatványon - írásban jelentést kellett tennie az iparkamara részére. A kamara a mestervizsgáló bizottságok írásbeli teendőinek megkönnyítése céljából az űrlapokat elkészíttethette és a bizottságok elnökének elküldhette. A jelentés tartalmazta a bizottság megnevezését, a jelölt nevét, címét, iparát, a vizsgálat eredményét, a keltezést, az elnök és a tagok aláírását. Amennyiben a bizottság a vizsgázót az egész vizsga vagy annak egy része ismétlésére utasította, az eredmény helyére az utasítás szövege került be. E jelentés alapján vezették a kereskedelmi és iparkamarák a -»Mestervizsgálatok nyilvántartása elnevezésű lajstromot. Mesterlevél* Az iparossegéd magasszintű, önálló műhelyben, önálló munkavégzésre képes szakképesítését igazoló bizonyítvány, oklevél. Az 1922. évi XH. tc. 18. §-a és a 78.00/1923. K.M. sz. rendelet 28. és 52. §-ai előírták, hogy az önálló iparűzés megkezdéséhez mestervizsga letétele szükséges. A mestervizsgára bocsájtás feltétele a segédidő kitöltése volt, mely feltétel teljesítését a jelölt -•munkakönyvével igazolt. A mestervizsga letétele annak igazolására szolgált, hogy a vizsgázó ipara önálló megkezdéséhez rendelkezik a szükséges szakismeretekkel és szakmabeli készséggel, iparát önállóan képes gyakorolni. —et csak az a vizsgázó kapott, aki a mestervizsgát sikerrel teljesítette, az ilyen iparos a „mester" szót használhatta üzlete cégtábláján, nyomtatványain, hirdetéseiben. A mestervizsgát sikertelenség esetén egy évi időközökben kétszer lehetett ismételni. Mestervizsgáló bizottságot minden városban, megyeszékhelyen és egyes községekben a képesítéshez kötött iparokra külön-külön kellett alakítani. A végrehajtási rendelet 54-58. §-ai részletesen szabályozzák a kamara feladatát a mestervizsga szervezésében. A bizottság elnökét, alelnökét, továbbá a tagok egyharmadát a kereskedelmi és iparkamara elnöke nevezte ki, a tagok kétharmadát pedig az ipartestületek elöljáróságai választották a gyakorló iparosok sorából. Az 58. §. azonban kimondja, ha a kamara képviselője nem jelenik meg a vizsgán, azt azért megtarthatták. A ~ adatai a következők voltak: szám, név, iparos neve, lakása, a mestervizsgáló bizottság neve, működési területe, a vizsgálat napja, eredménye, keltezés, a bizottság tagjainak aláírása. A törvény 26. §-a és a rendelet 53. §-ának előírása alapján a mestervizsgával egyenértékűek voltak a felsőipariskolák záróvizsgái. Az ilyen ipari szakiskoláknak végbizonyítványai a mesterlevelet pótolták, a végzett növendékek a végbizonyítványaik alapján használhatták a „mester" megjelölést. Mesterlevél-nyilvántartás A mestervizsga alapján kiállított -^mesterlevelekről az ipartestületnél vezetett nyilvántartás, melynek rovatai a következők voltak: folyószám, név, foglalkozás, lakóhely, a vizsgálat ideje és eredménye, a vizsgálóbizottság tagjainak neve (elnök, két tag, a kereskedelmi és ipar-