Kaszás Marianne: Céhek, ipartársulatok, ipartestületek iratai (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 2. Budapest, 1996)

II. Irattani szócikkek

kamara képviselője), a kiadott mesterlevél kamarai száma, törzskönyvi száma, kézbesítésének napja. A nyilvántartás használata névmutató segítségével történt. Mestervizsgálatok nyilvántartása* A kereskedelmi és iparkamarák által vezetett lajstrom a mestervizsgákról. A 78.000/1923. K.M. sz. rendelet 77. §-a előírása alapján a kereskedelmi és iparkamarák a szakvizsgálatokról, valamint a mestervizsgálatokról törzskönyvet vezettek és a vonatkozó iratok megőrzéséről gondoskodtak. A törzskönyv adatai a következők voltak: a mestervizsga bizonyítvány száma, a kérvény érkezésének ideje, a vizsgázó neve, lakása, az ipar megnevezése, a mestervizsgára való bocsátás felett döntő bizottság elnökének és tagjainak aláírása, a döntés alapjául szolgáló okmányok vagy törvényes rendelkezések (ide írták be a-> segédlevél számát és a kiállító iparhatóság, vagy ipartestület nevét, a -^munkakönyv számát, a szakbavágó gyakorlat igazolását stb.), a mestervizsga iránti kérvény kamarai száma, a kérvény elfogadása, illetve elutasítása esetén az indoklás, a mestervizsga letételének az ideje, tárgya (a készítendő mintadarab pontos leírása), eredménye, a vizsgabizottság elnökének és tagjainak aláírása, jegyzet: ide a befizetett díj összege került. A nyilvántartó könyv névmutató segítségével használható. A mestervizsgáló bizottság tagjainak meghívása a vizsgálatra* Hivatalos értesítés a lefolytatandó mestervizsgáról a mestervizsgáló bizottság tagjainak részére. A 78.000/1923. K.M. sz. rendelet 57. §-a alapján a mestervizsgáló bizottság elnöke, alelnöke, tagjai hivatalos nyomtatványon meghívást kaptak a vizsgálatra. A nyomtatvány adatai a következők voltak: a meghívott neve, a jelölt neve, lakása, foglalkozása, ipartestületének megnevezése, a vizsgálat ideje, helye, keltezés, a kereskedelmi és iparkamara tisztviselőjének aláírása. L. még -»Jegyzőkönyv a mestervizsgáló bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak fogadalmáról valamint a ->Jelentés a mestervizsgálatokról címszavakat. 5. Munkaügyi iratok Cselédkönyv* A cselédek munkában való elhelyezkedését biztosító, valamint a munkaidő igazolására szolgáló okmány. A cselédség jogi intézményesítését az 1876. évi XIII. tc. végezte el. A törvény a cselédmunkaerőt nem ruházta fel mindazon polgári jogosítványokkal, amelyek a társadalom egyéb munkavállaló rétegeit (iparosokat, kereskedőket) egyénileg megillették. Az 1884. XVII. tc. a munkaközvetítés ügyét magánkézbe adta, egyúttal a cselédség szervezett közvetítését is szorosan hozzákötötte az iparszerűen űzött helyszerzés intézményéhez (a törvény 10 §-a a cselédközvetítést az engedélyhez kötött iparokhoz sorolta). Az iparszerű munkaközvetítés - a