Kaszás Marianne: Céhek, ipartársulatok, ipartestületek iratai (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 2. Budapest, 1996)

II. Irattani szócikkek

vány eredménye, a segédvizsgálat időpontja, az ipar megnevezése, a segédvizsgálat eredmé­nye, dátum, aláírás (ipartestületi elnök, mester), pecsét. Amennyiben a tanonc az iskola látoga­tásának kötelezettsége alól fel volt mentve, ezt a körülményt a segédlevél szövegében fel kel­lett tüntetni. Abban az esetben, ha a tanonc akár az iskolában, akár a segédi vizsgálaton elégte­len eredményt ért el, a —re záradékként rá kellett vezetni, hogy hány hónappal hosszabbodik meg a gyakorlati ideje. Azokban az esetekben, amikor a jelölt úgy tett segédi vizsgát, hogy nem volt tanonc, csak gyakorlat útján szerzett szakképesítést, sikeres vizsga esetén a törvény 18. §-a, illetve a végrehajtási rendelet 190. §-a alapján szintén megkaphatta a —et, mely a kö­vetkező adatokat tartalmazta: sorszám, a kiállítás éve, a segéd neve, születési helye, ideje (név, hó, nap), iskolai végzettsége, az ipar megnevezése, gyakorlati éveinek száma, a vizsgálat ideje, eredménye, keltezés, aláírás (ipartestületi elnök), pecsét. A 78.000/1923. K.M. sz. rendelet 187. §-a elrendeli, hogy a vizsgáló bizottság a vizsgálat befejezése után köteles azonnal írásban jelentést tenni az iparhatóságnak, illetve az ipartestü­letnek. A jelentést a bizottsága elnöke és mind a két tagja aláírta. A jelentés tartalmazta: a je­lölt nevét, a mester nevét, az ipar megnevezését, a mester illetékességi helyét, a vizsgálat ide­jét, eredményét, a keltezést, az aláírásokat. Szakvizsgálat alapján kiállított bizonyítvány Iparossegédek részére meghatározott feltételek alapján kiállított közhitelű bizonyítvány. Az 1922. évi XII. tc. 22. §-a és a 78.000/1923. K.M. sz. rendelet 38-42. és 68. §§-ai értel­mében, a rendeletben felsorolt esetekben —^segédlevél nélkül lehetett szakvizsgát tenni, s az így megszerzett bizonyítvány önálló iparűzésre jogosított, ez alapján ->iparigazolványért, -•iparengedélyért folyamodhatott az ipart űzni szándékozó. A —ba a következő adatok kerül­tek: a vizsgázó neve, születési helye, ideje, a vizsgálat napja, a bizottság megnevezése, az ipar megnevezése, a vizsgálat eredménye, keltezés, aláírások. Szakvizsgálatok nyilvántartása ->Mestervizsgálatok nyilvántartása c/ Mesterekkel kapcsolatos iratok Jegyzőkönyv a mestervizsgáló bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak fogadalmá­ról A 78.000/1923. K.M. sz. rendelet 54. §-a előírta, hogy a mestervizsgálatok megtartásához mestervizsgáló bizottságokat kellett alakítani. A bizottságok élén az elnök és az alelnök állt, akiket a kereskedelmi és iparkamara elnöke nevezett ki 3 év időtartamra, mely kinevezés is­mételhető volt (55. §). A bizottság tagjai fogadalmat tettek arról, hogy a tisztséggel járó köte­lességeiknek pontosan meg fognak felelni, s hogy tisztükben megbízatásuk alatt pártatlanul és a legjobb meggyőződésük szerint fognak eljárni (56. §). A fogadalom letételéről a fogadalmat tevők nevének feltüntetésével —et kellett felvenni és azt azonnal meg kellett küldeni a keres­kedelmi és iparkamarának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom