Kaszás Marianne: Céhek, ipartársulatok, ipartestületek iratai (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 2. Budapest, 1996)

II. Irattani szócikkek

a munkába álláskor pontosan ki kellett tölteni és minden változást, mely a segéd munkaviszonyában beállott azonnal bejegyeztek. Segédkartonok Az ipartestületeknél a segédekről kiállított munkaadói nyilvántartás. A ~ adatai a következők voltak: nyilvántartási törzslapszám, a munkavállaló neve, foglalkozása, -»tanoncbizonyítványa, születési helye (község, megye), személyleírása: születési éve, vallása, termete, arca, szeme, szemöldöke, orra, szája, fogai, haja, szakálla; az iparos neve és foglalkozása, munkaviszony kezdete (év, hó, nap), munkaviszony megszűntetése (év, hó, nap), iskolai végzettség, különös ismertető jele, jegyzet (ide jegyezték be, hogy milyen igazolás alapján állították ki a kartont, pl. személyazonossági, munkaadói igazolvány stb.). Ezt a nyilvántartást különálló lapokon vezették, és így mutatókönyv nélkül betűrendben rendezve könnyen kezelhetőek voltak. Azoknál az ipartestületeknél, ahol a ~-t számsorrendben helyezték el (voltak ilyenek is), mutatókönyv segítségével használták azokat, melyben a név után a nyilvántartószámot vezették be. Segédkartonok mutatókönyve —>Segédkartonok Segédlevél Az iparossegédek szakképesítését igazoló oklevél. Az 1922. évi XII. tc. 13. §-a előírja, hogy a képesítéshez kötött iparok űzéséhez szükséges iparigazolvány kiállításának feltétele a szakképzettség igazolása volt. Az önálló iparűzéshez előírt teljes szakképzettség megszerzése négy lépcsőben történt: 1. a tanoncidő kitöltése, 2. a segédvizsga letétele, 3. a segédidő kitöltése, 4. a mestervizsga letétele. A törvényben meghatározott tanoncidő letelte után a segédvizsga letétele kötelező volt. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a tanonc a tanidőt eredményesen töltötte-e ki, azaz a kérdéses iparban megszerezte-e a kezdő segédnél szükséges ügyességet és szakmai ismereteket. A segédi vizsga nem terjedhetett ki a tanonc iskolai oktatásának tananyagára. A vizsgálat befejezése után a vizsgáló bizottság a vizsgálat eredményét egyhangúlag vagy szótöbbséggel állapította meg. Az eredmény kitűnő, jó, elégséges és elégtelen lehett. A —et az elégtelen eredményt nyújtó tanonc is megkapta, de az ilyen tanonc segédidejét legfeljebb két évvel meghosszabbították, a segédvizsgát sikertelenség esetén hat hónap múlva meg lehetett ismételni. A segédvizsgát a -»tanoncvizsgáló bizottság előtt kellett tenni. Ezeket a bizottságokat az ipartestületek alakították meg minden képesítéshez kötött iparra szakmabeli iparosokból, ahol nem volt megfelelő számú iparos, ott a tanoncokat a szomszéd község bizottsága elé utalták, vagy az iparhatóság által kinevezett bizottság elé. A ~ adatai a következők voltak: sorszám, a kiállítás éve, a tanonc neve, születési helye, ideje (év, hó, nap), iskolai végzettsége, mester neve, tanoncidő tartama, ideje (kezdete, vége, év, hó , nap), a tanonciskolái bizonyít-