Petrikné Vámos Ida: A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között : Adattár (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 1 Budapest, 1996)

Járások

- 1974. december 31-ével Rábapaty és Felsőpaty községeket „Rábapaty" néven egyesítették. (33/1974. NET sz. hat. - MK 1974.71. sz.) - 1977. április l-jével a ~-ból Csénye (Bögöt, Porpác), Rábapaty (Jakfa) közös tanácsú községeket Sárvár város városkörnyéki községeivé nyilvánították. (2/1977. (H. 8.) MT TH sz. rek. - MK 1977.12. sz.) - 1978. december 31-ével a megszűnt celldömölki járás községei közül Jánosháza (Duka, Karakó, Keled, Kemenespálfa, Kissomlyó, Nemeskeresztúr), Kenyéri (Pápóc) és Ostffy asszonyi a (Csönge) közös tanácsú községeket a ~-hoz osztották be. (2/1978. (X. 6.) MT TH sz. közi. - MK 1978. 68. sz.) - 1978. december 31-ével Gérce (Sitke, Vásárosmiske), Ikervár (Meggyeskovácsi), Nyőgér (Bejegyertyános, Sótony) és Pecöl (Kenéz, Megyehid) közös tanácsú községeket Sárvár város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (3/1978. (X. 6.) MT TH sz. közi. - MK 1978. 68. sz.) - 1984. január 1 -jével a ~-t megszüntették, községeit Sárvár, Celldömölk városok, valamint Vasvár városi jogú nagyközség városkörnyéki községeivé nyilvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) SÁSDI JÁRÁS Baranya m. Kjg.: abaligeti (Abaliget, Bános, Husztót, Kovácsszénája, Mecsekrákos, Mecsekszakái, Orfű, Tekerés), bakócai (Bakóca, Kisbeszterce, Szágy, Tormás), baranyajenői (Baranyajenő, Baranyaszentgyörgy, Gödre, Gödreszentmárton, Palé), felsőmindszenti (Felsőmindszent, Godisa, Gyümölcsény, Kishajmás, Szatina), hetvehelyi (Hetvehely, Karácondfa, Kán, Okorvölgy, Szentkatalin), kaposszekcsői (Csikóstőttős, Kaposszekcső), magyarhertelendi (Barátúr, Egyházasbér, Kisbodolya, Magyarhertelend), sásdi (Felsőegerszeg, Oroszló, Sásd, Varga, Vázsnok), vásárosdombói (Gerényes, Jágónak, Meződ, Tarrós, Vásárosdombó). - 1950. június 1 - jével a megszűnt hegyháti és a pécsi járás egyes községeiből szervezték. (144/1960. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Egyházasbér és Kisbodolya községeket „Bodolyabér" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (IX. 6.) BM sz. r. - RK 1950.22. sz.) -1952. március 15-ével a megszűnt komlói járás községeit: Ág, Alsómocsolád, Bikal, Kisvaszar, Köblény, Liget, Mágocs, Magyaregregy, Magyarszék, Mecsekpölöske, Mekényes, Nagyhajmás, Szalatnak, Szászvár, Tékes községeket, valamint Egyházaskozár (Szárász), Hegyhátmaróc (Tótfű), Kárász (V ékény), Mecsekjánosi (Kisbattyán, Mecsekfalu) közös tanácsú községeket a ~-hoz osztották be. (4/1952. (Hl. 13.) BM sz. r. - BK 1952. 12. sz.) - 1954. augusztus l-jével Mecsekfalu, Mecsekjánosi és Kisbattyán községeket Komló várossal egyesítették. (1053/1954. (VII. 25.) MT h. sz. - MK HL 1954. 50. sz.) - 1954. november l-jével Gödre és Kiskeresztúr községeket „Gödrekeresztúr" néven egyesítették, és a ~-hoz osztották be. (1074/1954. (IX. 14.) MT h. sz. - MK HL 1954. 67. sz.) -1968. december 31 -ével Orfű és Mecsekrákos községeket „Orfű" néven egyesítették. (30/1968. NET sz. hat. - MK 1968.96. sz.) - 1969. július l-jével Gödrekeresztúr és Gögreszentmárton községeket „Gödre" néven egyesítették. (18/1969. NET sz. hat. - MK 1969. 41. sz.) - 1973. április 15-ével Magyaregregy községet Komló város városkörnyéki községévé nyüvánították. (1/1973. (EL 25.) MT TH sz. rek. - MK 1973. 15. sz.) - 1974. december 31-ével Máza és Szászvár községeket „Mázaszászvár" néven egyesítették. (32/1974. NET sz. hat. MK 1974. 71. sz.) - 1974. december 31-ével Mecsekszakái, Orfű és Tekerés községeket „Orfű" néven egyesítették. (33/1974. NET sz. hat. - MK 1974.71. sz.) -1974. december 31 -ével Kaposszekcső (Csikóstőttős, Jágónak) közös tanácsú községeket Dombóvár város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (3/1974. (X. 3.) MT TH sz. rek. - MK 1974. 71. sz.) - 1977. áprüis l-jével Felsőmindszent és Godisa községeket „Mindszentgodisa" néven egyesítették. (4/1977. NET sz. hat. - MK 1977. 12. sz.) - 1978. december 31-ével Hetvehely és Kán községeket „Hetvehely" néven; Kishajmás és Szatina községeket „Kishajmás" néven; Mindszentgodisa és Gyümölcsény községeket „Mindszentgodisa" néven; Orfű és Bános községeket „Orfű" néven; Szentkatalin és Karácodfa községeket „Szentkatalin" néven egyesítették. (20/1978. NET sz. hat. - MK 1978. 68. sz.) - 1978. december 31-ével Orfű községet és Abaliget (Husztót, Kovácsszénája) közös tanácsú községeket Pécs megyi város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (3/1978. (X.6.) MT TH sz. közi. - MK 1978. 68. sz.) - 1978. december 31-ével a ~ elnevezését komlói járásra változtatták. (22/1978. NET sz. hat. - MK 1978. 68. sz.) SÁTORALJAÚJHELYI JÁRÁS Zemplén vm. 1950. BX 16-ától Borsod-Abaúj-Zemplén m. Nk.: Cigánd Kjg.: alsóberecki, karcsai, lácai, mikóházi, nagyrozvágyi, ricsei, sátoraljaújhelyvidéki, zemplénagárdi - 1947. augusztus l-jével Karcsa és Pacin községeket nagyközséggé szervezték, egyidejűleg a karcsai körjegyzőséget megszüntették. (156.217/1947. D72. BM sz. r. - RK 1947. 17. sz.) - 1950. június l-jével a megszűnt gönci járás egyes községeit a ~-hoz; a ~-ból néhány községet a ricsei járáshoz osztottak be; nagyközségei: Karcsa; körjegyzőségek: alsóberecki (Alsóberecki, Felsőberecki, Karos), füzérkomlósi (Füzér, Füzérkomlós,Hoüóháza, Nyíri, Pusztafalu), füzérradványi(Füzérkajata, Füzérradvány, Kovácsvágás, Vágáshuta), mikóházi (Alsóregmec, Felsőregmec, Mikóháza, Vilyvitány), pálházi (Filkeháza, Kisbózsva, Kishuta, Nagybózsva, Nagyhuta, Pálháza), sátoraljaújhelyvidéki (Rudabányácska, Széphalom). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r.-MK RT 87. sz.)