Petrikné Vámos Ida: A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között : Adattár (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 1 Budapest, 1996)
Járások
- 1956. február l-jével a megszűnt ricsei járás községeit Cigánd, Dámóc, Kisrozvágy, Lácacséke, Nagyrozvágy, Pacin, Révleányvár, Ricse, Semjén, Zemplénagárd községeket; továbbá a megszűnt sárospataki járás községei közül Bodroghalom, Bodrogolaszi, Erdőhorváti, Györgytarló, Háromhuta, Hercegkút, Károlyf alva, Kenézlő, Komlóska, Makkoshotyka, Olaszliszka, Sárazsadány, Sárospatak, Tiszacsermely, Tiszakarád, Tolcsva, Vajdácska, Vámosújfalu, Végardó, Viss, Zalkod községeket a ~-hoz osztották be. (2/1956. NET sz. hat. - MK HL 1956. 4. sz.) - 1965. július l-jével Sárospatak és Végardó községeket „Sárospatak" néven egyesítették. (11/1965. NET sz. hat. - MK 1965. 25. sz.) -1968. augusztus 20-ával Sárospatak községet járási jogú várossá szervezték. (20/1968. NET sz. hat. - MK 1968. 53. sz.) - 1978. december 31 -ével Kisbózsva és Nagybózsva községeket „Bózsva" néven egyesítették. (20/1978. NET sz. hat. - MK 1978.68. sz.) - 1981. december 31-ével Rudabányácska, Széphalom községeket Sátoraljaújhely várossal egyesítették. (12/1981. NET sz. hat. - MK 1981. 58. sz.) - 1981. december 31-ével Károlyfalva községet, Alsóberecki (Felsőberecki) közös tanácsú községeket Sátoraljaújhely város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (1/1981. (LX. 26.) MT TH sz. rek. - MK 1981. 58. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Sárospatak és Sátoraljaújhely városok városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) SELLYEI JÁRÁS Baranyám. Nk.: Felsőszentmárton Kjg.: csányoszrói (Csányoszró, Kemse, Nagycsány, Piskó, Sósvertike, Zaláta), drávafoki (Drávafok, Drávakeresztúr, Drávasztára, Markóc, Révfalu), gyöngyösmeUéki (GyöngyösmeUék, Pettend, Szörény, Zádor), királyegyházi (Királyegyháza, Sumony), magyarmecskei (Gilvánfa, Gyöngyfa, Kisasszonyfa, Magyarmecske, Magyartelek, Mónosokor, Okorág), sellyei (Bogdása, Drávaiványi, Kákics, Marócsa, Sellye), teklafalusi (Bürüs, Endrőc, Kétújfalu, Teklafalu, Várad) - 1950. június l-jével szervezték a szigetvári járás és a megszűnt szentlőrinci járás egyes községeiből. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r.-MK 1950. 87. sz.) -1956. február l-jével a siklósi járásból Bogádmindszent, Hegyszentmárton, Hirics, Kisszentmárton, Kóros, Ózdfalu, Páprád (Besence), Sámod (Adorjás, Baranyahídvég), Vajszló (Lúzsok), Vejti községeket a ~-hoz osztották be. (2/1956. NET sz. hat. - MK HL 1956. 4. sz.) - 1963. december 31-ével ~-t megszüntették, községeit a siklósi, a szigetvári és a pécsi járásokhoz osztották be. (19/1963. NET sz. hat. - MK 1963. 74. sz.) SIKLÓSI JÁRÁS Baranya vm. Nk.: Nagyharsány, Siklós Kjg.: beremendi, bogádmindszenti, diósviszlói, egyházasharaszti, harkányi, kémesi, kovácshidai, máriagyűdi, nagytótfalusi, sámodi, vajszlói -1950. június 1-jével a megszűnt szentlőrinci járásból Babarcszőllős községet a ~-hoz osztották be. Nagyközségei: Nagyharsány, Siklós; körjegyzőségek: beremendi (Beremend, Kásád), bogádmindszenti (Bogádmindszent, Hegyszentmárton, Ózdfalu), diósviszlói (Babarcszőllős, Diósviszló, Szava), egyházasharaszti (Alsószentmárton, Egyházasharaszti, Kistapolca, Old, Siklósnagyfalu), harkányi (Drávaszabolcs, Harkány, Ipacsfa, Márfa, Terehegy), kémesi (Cún, Drávapiski, Kémes, Rádfalva, Szaporca, Tésenfa), kovácshidai (Drávacsehi, Drávacsepely, Drávapalkonya, Drávaszerdahely, Kovácshida), máriagyűdi (Bisse, Csarnóta, Máriagyűd, Túrony), nagytótfalusi (Gordisa, Kisharsány, Kistótfalu, Matty, Nagytótfalu), sámodi (Adorjás, Bányahídvég, Kisszentmárton, Kórós, Sámod), vajszlói (Besence, Hirics, Lúzsok, Páprád, Vajszló, Vejti). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r.-MK 1950. 87. sz.) - 1956. február 1 - jével a megszűnt villányi járásból Illocska, Ivánbattyán, Kis jakabfalva, Kislippó, Lapáncsa, Magyarbóly, Palkonya, Villány, Villánykövesd községeket a ~-hoz; Bogádmindszent, Hegyszentmárton, Hirics, Kisszentmárton, Kóros, Ózdfalu, Páprád (Besence), Sámod (Adorjás, Baranyahídvég), Vajszló (Lúzsok), Vejti községeket a ~-ból a sellyei járáshoz osztották be. (2/1956. NET sz. hat. - MK HL 1956. 4. sz.) -1957. november 1 -jével Kistótf alu községet a ~-ból a pécsi járáshoz osztották be. (10-9/1957. NET sz. hat. - MK HL 114. sz.) -1963. december 31 -étől a megszűnt sellyei járás községei közül Bogádmindszent, Bogdása, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávasztára, Felsőszentmárton, Gilvánfa, Gyöngyfa, Hegyszentmárton, Kákics, Kisasszonyfa, Kiszszentmárton, Kórós, Magyarmecske, Magyartelek, Marócsa, Ózdfalu, Páprád, Révfalu, SeUye, Sósvertike, Sumony községeket; Csányoszró (Besence), Nagycsány (Drávafok, Markóc), Okorág (Mónosokor), Sámod (Adorjás, Baranyahídvég), Vajszló (Lúzsok), Vejti (Hirics, Piskó), Zaláta (Kemse) közös községi tanácsokat; egyidejűleg a mohácsi járásból Marok községet, a pécsi járásból Garé községet a ~-hoz osztották be. (19/1963. NET sz. hat. - MK 1963. 74. sz.) - 1966. június 30-ával Sumony és Gyöngyfa községeket a ~-ból a pécsi járáshoz osztották be. (12/1966. NET sz. hat. - MK 1966.19. sz.) - 1977. áprüis l-jével Harkány és Terehegy községeket ,.Harkány" néven; Kémes és Szaporca községeket „Kémes" néven; Máriagyűd és Siklós községeket „Siklós" néven egyesítették. (4/1977. NET sz. hat. - MK 1977.12. sz.) - 1977. áprüis l-jével Siklós nagyközséget várossá nyüvánították. (671977. NET sz. hat. - MK 1977. 12. sz.) - 1977. áprüis l-jével Túrony (Csarnóta, Bisse) és Garé (Babarcszőlős, Szava) közös tanácsú községeket a ~-ból a pécsi járáshoz osztották be.