Müller Veronika: Kárpótlásra vonatkozó források a magyar levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 14. Budapest, 1992)
Bevezetés
BEVEZETÉS Az 1991. évi XXV. tv. (a továbbiakban kpt.) hatályba lépése óta a magyar levéltárak fontos, ugyanakkor rendkívüli munkát jelentő feladatává vált az állampolgárok jogos kárpótlási igényeinek kielégítéséhez adatok szolgáltatása. Ez az ügyfélforgalmi munka a levéltárak esetében azt jelenti, hogy a levéltári forrásokban - amelyek feldolgozása elsődlegesen történeti szempontok szerint történik - az egyes személyek számára szükséges egyedi adatokat kell kikeresni. A kpt. megjelenésekor a levéltárak még nem voltak felkészülve a megsokszorozódott ügyfélforgalmi munkára. Az igények beadásával párhuzamosan kezdődött meg a sziszifuszi munka,,a konkrét adatok kikeresése, valamint a számbajöhető irategyüttesek tematikus, esetenként számítógépes feldolgozása, azzal a céllal, hogy a lehető legrövidebb idő alatt találjuk meg az állampolgárok számára szükséges adatokat. A következő kárpótlási törvényekből adódó várható nagy tömegű megkeresésre igyekszünk szisztematikusan készülni elsősorban oly módon, hogy az eddigi tapasztalatok alapján előre tárjuk fel azokat a levéltári irategyütteseket (fondokat, állagokat), amelyekben nagy valószínűséggel találhatók adatok az állam által jogi módszerekkel az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott vagyoni károkra, továbbá az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztott állampolgárok sérelmeire. Fenti megfontolásból felkértük a magyar levéltárakat, mindenekelőtt a két országos, a hadtörténelmi és az önkormányzati levéltárakat, hogy megadott tematikus szempontok szerint tárják fel a kárpótlásra vonatkozó irategyütteseiket. I. Az 1939. május l-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben a jogi eszközök alkalmazásával okozott vagyonelvonást négy tárgykörben tárgyalhatjuk a vonatkozó jogszabályok hatálya szerint: 1. Az ún. "faji törvények" lehetővé tették a magyarországi zsidóság vagyonának elvételét különböző jogi megoldások (zár alá vétel, letét, kötelező felajánlás stb.) alkalmazásával. 2. A valamilyen okból külföldön élt magyar állampolgárokat az állampolgárságuktól való megfosztás következtében érték vagyoni sérelmek.
