Müller Veronika: Kárpótlásra vonatkozó források a magyar levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 14. Budapest, 1992)
Bevezetés
3. A második világháború befejezése után alkotott jogszabályok egyrészt jelentős földbirtok-politikai intézkedéseket vezettek be, másrészt a nagybirtokok mellett a nagyüzemek, bányák államosításával megkezdődött a magántulajdon felszámolása. Ezeket az intézkedéseket összekötötték a magyarországi németek elleni meg torlással és a különböző politikai ellenfelekkel való leszámolással. 4. Az állami tulajdonbavétel leplezésére felhasználták a kötelező letétbehelyezés és zár alá vétel jogintézményét, amelyek jogszabályokon alapultak, céljuk a vagyonelvonás (államosítás) volt. II. Az életüktől és szabadságuktól 1939. március 11. és 1989. október 23. között politikai okokból jogtalanul megfosztottak számára várhatóan kárpótlás jár: 1. Az élet elvesztéséért, ami a magyar bíróság törvénysértő ítélete alapján vagy a büntető eljárás során az eljáró magyar hatóság szándékos közreműködése miatt következett be. 2. A személyes szabadságot korlátozó következő sérelmekért: a. Szabadságvesztés büntetés, b. Előzetes letartóztatás és szabadságelvonás, c. Kényszergyógykezelés, d. Magyar bíróság ítélete vagy magyar közigazgatási hatóság határozata alapján végrehajtott zárt táborszerű fogvatartás (internálás, kényszermunka), közbiztonsági őrizet, kényszerlakhely kijelölés (kitelepítés) , e. Közvetlenül a harcoló alakulatok kötelékében teljesített munkaszolgálat, f. A szovjet szervek által történt kényszermunkára hurcolás, továbbá a szovjet bíróság politikai indítékú ítélete, vagy más szovjet hatóság intézkedése alapján végrehajtott szabadságelvonás, g". A II. világháború alatt faji, vallási vagy politikai okból külföldre történt deportálás. Fentiek alapján az alábbi tematikus táblázatok elkészítését kértük a levéltáraktól:
