Tamáska Péter: Számítástechnikai adatok és adathordozók archiválása (Levéltári módszertani füzetek 13. Budapest, 1992)

Póti Imréné: A nagy adatbankok vizsgálata

kezelni, mivel a számítástechnikai eredetű levéltári anyagokra a klasszikus levéltári értékelés elvei és gondjai egyaránt érvényesek ([2] 111. oldal). Ettől függetlenül itt különösen nagy súlyt kap az értékelés, hogy mit és mennyi ideig kell tárolni, illetve megőrizni, de ez nem a kezelés szempontjából jelent különbözőséget. Az irattári szabályozáson belül az adatvédelem az a pont, ahol az adatbázis-dokumentumok kezelése, felhasználása külön szabályozást igényel, mivel ezek a dokumentumok közvetve az adateléréshez nyújtanak bizonyos támpontokat. A központi meta-adatbázisrendszer kialakításának szabályozása annyiban igényel különleges kezelést a többi meta-adatbázissal szemben, hogy itt a nagy adatbázisok - egy helyen találhatók információk a nagy adatbázisok teljes, de legalábbis jelentős halmazára vonatkozóan, ugyanakkor - az információk mélysége nem teszi lehetővé az adatok közvetlen elérését, de - tájékoztat a dokumentumokról és az adatbázis tárolási helyéről. Ezeket a szempontokat figyelembe véve kell meghatározni a központi meta-adatbázis kezelésének, felhasználásának adatvédelmi, adatbiztonági előírásait. A szalagtárak a gyakorlat szerint de facto szakosított irattári, illetve lényeges ismérvekben szakosított levéltári szerepkört látnak el ([2], 47. oldal). A szalagtárakra vonatkozó szabályozás vonatkozik a kiemelten kezelt file-ok, s ezen belül az adatbázis file-okra is. Amennyiben a szalagtárak szabályozása megoldott, úgy ehhez kell igazítani, annak szerves részeként a különleges védelemre kijelölt file-ok szabályozását. Az adatbázis file-ok esetében külön meg kell vizsgálni az adatvédelem, adatbiztonság kérdését, különös tekintettel arra, hogy az adatbázisokra vonatkozó dokumentáció központi meta-adatbázisban szerepel. A file-ok leírására vonatkozó egységesítés általában is hasznos lenne, de az adatbázisok esetében elengedhetetlenül szükséges. Az egységesítésnél ajánlott figyelembe venni az ÁIFT által kezdeményezett, a mágnesszalagok formai jellemzőinek egységesítése terén elért eredményeit [6]. fgy például a számítástechnikai központok sajátosságait figyelembe véve kialakított előírásokat az írássűrűség, standard címkék fajtái és száma, max-min. blokkméret, csatornaszámra stb. vonatkozóan. A tárolási standardok kidolgozása annál inkább szükséges, mivel egyrészt a felhasználást, másrészt a megőrzést egyszerűbbé tenné. Ez utóbbinak különösen akkor lenne jelentősége, ha az UMKL keretein belül lehetőség lenne a szalagok másolati példányainak megőrzésére és esetleg ezzel párhuzamosan periódusonként! (évenkénti) másolati állományok előállítására. Adatvédelem A számítógépes adatvédelem problémái igen bonyolultak és összetettek. Az egységes értelmezés és végrehajtás biztosítására, a számítástechnikában felmerülő problémák szabályozására az elmúlt húsz évben törvény, törvényerejű rendelet, és különböző KSH, BM, PM rendelet jelent meg. Ezek átfogó ismertetésével az elemző tanulmány [2] (5.3. fejezete) foglalkozik, ezért erre jelen tanulmányban nem kívánunk kitérni. Itt csupán néhány alapvető szempontra kívánjuk felhívni a figyelmet. A BM 1/1981. számú rendelete az adat fogalmába beleérti az iratot, a szöveges és a számszerű információt. Hatályát kiterjeszti az adatok bármely megjelenési formájára. A rendelet nem tesz különbséget az adatok tekintetében a védelem szempontjából, mivel a minősített adatok védelme nem biztosítható az általános adatvédelem nélkül. Az 1/1981. (I.27.) BM számú rendelet szerint a főhatóságok megkezdték a számítógépes nyilvántartások számbavételét. Ez a nyilvántartásba vétel kiindulási alapját képezheti a számítógépes nyilvántartások, felhasználók, üzemelők felmérésének. 6. AZ ARCHIVÁLÁSI TEVÉKENYSÉG BEINDÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK ÉS A MEGKEZDÉS FELTÉTELEI A munka beindításához, illetve a már megkezdett tevékenység hatékonyabb folytatásához szükséges egy szakértői csoport létrehozása, amelynek elsődleges feladata a munka előkészítése. A szakértői csoport tagjai levéltáros szakemberek, illetve olyan ismeretekkel rendelkező munkatársak legyenek, akik az archiválandó adatbázisok körének meghatározásához elegendő ismeretekkel rendelkeznek, illetve az egyes adatbázisok archiválásával kapcsolatos döntésekre ismereteiknél fogva alkalmasak. A szakértőcsoport munkájához segítséget nyújt az Államigazgatási Informatikai Fejlesztési Társaságnak (ÁIFT) [11] s ezen belül elsődlegesen a Központi Statisztikai Hivatalnak az egységesítés terén elért eredményei. A Társaságon belül létrehozott információszolgáltatás, s a kiemelt