Tamáska Péter: Számítástechnikai adatok és adathordozók archiválása (Levéltári módszertani füzetek 13. Budapest, 1992)
Póti Imréné: A nagy adatbankok vizsgálata
Póti Imréné A NAGY ADATBANKOK VIZSGÁLATA Bevezetés A számítógépes rendszerek, ezen belül a, nagy adatbázisok megőrzési, archiválási problémakörével az elmúlt néhány évben számos tanulmány foglalkozott. Ezek egy része igen jelentős, részletes és átfogó képet ad a jelenlegi helyzetről, sőt ezen túlmenően bizonyos alapfogalmak ismertetésére, tisztázására is vállalkozik. Mivel ezen tanulmányok nagy része az UMKL megbízásából készült, ezek ismertetésétől ertekintünk. Legfeljebb ahol elengedhetetlennek látszik, hivatkozunk a forrásra. Jelen tanulmány elsődleges célja a gyakorlati megvalósítás, az operatív munka elősegítése. Ehhez igyekezett olyan kérdéseket felvetni,, amelynek megválaszolása, egy erre a célra létrehozott olyan operatív szakértői csoport feladata lehetne, amely alkalmas a döntések előkészítésére - esetenként meghozatalára - továbbá részt vesz az archiválás szabályozásának kidolgozásában és a munka beindításában. 1. NAGY ADATBÁZISOK A tanulmány feladata a nagy adatbankok (adatbázisok) vizsgálata. Ehhez mindenekelőtt tisztázni kellene, hogy ki mit ért nagy adatbázison. Az általános fejtegetéseket elkerülendő, most csak abból az eléggé leegyszerűsített, de a praktikum szempontjából lényeges szempontból indulunk ki, hogy nagy adatbázis ebben a fogalomkörben az az adatbázis, ami a mai magyar viszonyokat figyelembe véve annak tekinthető, vagyis amit arra illetékes szakemberek annak neveznek. Ez önmagában is paradoxon, s ezen túlmenően több szempontból is megkérdőjelezhető. Például: mit értünk mai alatt, mikor éppen a számítástechnikában a gyors fejlődés következtében nagyon kicsi időintervallum alatt átértékelődnek fogalmak. Mivel az archiválandó számítástechnikai dokumentumok köre külön nem foglalkozik a "kis adatbázisokkal", ezért a továbbiakban a jelentőségükben nagy adatbázisok quázi szinonimájaként használjuk a nagy adatbázis fogalmat. Ez az eléggé önkényes meghatározás azonban nem mentesít azoknak a kérdéseknek a feltevésétől, hogy melyek azok a szempontok, amelyek szerint eldönthető egy adatbázisról, hogy nagy, vagyis jelentős adatbázis-e. Ennek a kérdésnek viszonylag objektív eldöntéséhez kiindulásként feltételezhetjük, hogy nagy, közép-nagy gépre szervezett. Ezen túlmenően meg kell vizsgálni: - az adatbázis méretét - megfigyelési egységek száma - megfigyelési egységenként a tárolt adatok száma - a tárolt adatok "mélységét" • elemi adatok - származtatott adatok, aggregárt adatok - az adatbázis keletkezésének időpontját, - régebbi időpontban keletkezett (például: több mint tíz évvel ezelőtt) - jelenleg is üzemel - már nem üzemel - közelmúltban keletkezett • tervezés alatt ált - a vonatkoztatási időt - egy adott időpontra vonatkozó adatokat (például: egyedi felmérés) - folyamatosan bővülő állomány - periodikusan bővülő állomány Az előzőekben kiemelt, a meghatározást segítő főbb szempontok is azt mutatják, hogy önmagában a méret nem lehet mérvadó, hiszen 10-15 évvel ezelőtt nagynak számító adatbázis ma
