Tamáska Péter: Számítástechnikai adatok és adathordozók archiválása (Levéltári módszertani füzetek 13. Budapest, 1992)
Póti Imréné: A nagy adatbankok vizsgálata
már lehet, hogy mikroszámítógépes környezetbe tartozna, ugyanakkor azonban korára nézve muzeális értékű lehet. Mindezeket figyelembe véve célszerűnek látszik az archiválandó adatbázisok kiválasztását komplex módon kezelni, beleértve a kiválasztási szempontok közé az adatbázis méretét is. 2. NAGYVONALÚ HELYZETTANULMÁNY A számítástechnikai információk archiválási gyakorlata az elmúlt néhány évben hazánkban jelentősen nem változott, ezért az erre vonatkozó 1982. évi interjúk és értékelésük [2] általánosságban ma is helytállóak. Az államigazgatás központi információrendszereit, az állami alapnyilvántartásokat jól reprezentálják. Az elemző tanulmány [2] részletesen foglalkozik a számítógépes információrendszerek helyzetével, archiválási feladataival, problémakörével (35-49. oldal), s ezen belül az adatbázisok témakörével is. A tanulmány megállapításait ismertnek tételezzük fel, s csak az áttekinthetőség kedvéért hivatkozunk a továbbiakban, ahol szükségesnek látszik, az adatbázisokra vonatkozó megállapításaira. Jelen tanulmány elkészítéséhez szükségesnek látszott két, a nagy adatbázisok szempontjából jelentős adatbázis-gazda adatbázisairól és azok dokumentálásáról nagyvonalú helyzettanulmányt készíteni. A helyzettanulmány felhasználja az elemző tanulmány [2] eredményeit, a legutóbbi évek alatti fejlődést és az ez idő alatt készült kiadványokat. A következőkben röviden ismertetjük a szerzett tapasztalatokat s egyben felhívjuk a figyelmet azokra a konkrétumokra, amelyek az adatbázisok kiválasztásánál, illetve dokumentálási szintjük meghatározásánál döntőek lehetnek. A helyzettanulmány és a kiértékelés főbb szempontjai a következők voltak: - gépi környezet - az adatbázisok keletkezésének időpontja - alkalmazott adatbáziskezelő rendszer - adattartalom - méret - periodicitás - megfigyelési egység • felhasználási mód - batch - on-line - dokumentáltság - archiválási mód A helyzettanulmány nem elsődleges célja a nagyvonalú áttekintés, hanem az általánosítható ismérvek összegyűjtése, illetve az extrém esetek feljegyzése. A következőkben ezekről az általános, illetve speciális ismérvekről adunk rövid áttekintést. 2.1. A Központi Statisztikai Hivatal adatbázisai, dokumentációs és archiválási rendszere Az államigazgatási információrendszeren belül a KSH információrendszerét kiemelten szükséges vizsgálni, mivel alaptevékenységként foglalkozik a történeti kutatás számára értékké váló információkkal, s az ország egyik legnagyobb gépi adathordozó állományát viszi mágnesszalagra. A KSH területén hosszú múltra tekint vissza az adatbázisszervezés és ezzel párhuzamosan az egyes adatbázisok egységes kezelése. Az adatbázis-rendszer kezelése meta-adatbázisokra támaszkodik. Ezen túlmenően az adatbázisok dokumentálása egységes elven történik s szerves része a statisztikai adat-dokumentációs rendszernek. A statisztikai információrendszerben a felhasználó -szemszögéből megközelítve az adatbázisok felhasználási módja alapvetően két módon lehetséges. Az első, mintegy két évtizedes múltra visszatekintő, az IBM MARK N rendszerével támogatott lekérdezések az adatbázisokból, illetve adatállományokból. Ez a lekérdezési mód batch feldolgozásokkal biztosított, 8 a felhasználó részéről elég nagy Ismeretet tételez fel. A második a KSH saját fejlesztésű on-line adatlekérdező-rendszerével a SOLAR-ral megvalósítható adatbázis visszakeresés. A SOLAR-t a nyolcvanas évek közepén adták át felhasználásra. A SOLAR használata különösebb
