Szőcs Sebestyén: Polgári kori jogszolgáltatási szervek iratai (1869–1950) (Levéltári módszertani füzetek 11. Budapest, 1990)

Szócikkek A-tól Z-lg

fellebbezési eljárásban, a felülvizsgálati eljárásban, valamint a fizetési meghagyás eszközlése iránti eljárásban. Büntetőügyekre nézve az 1896. évi XXIII. tc. 331. S-a határozta meg —> a főtárgyalási készítésének szabályait. A vizsgálati cselekményekről készült ~ felvételekor a büntető perrendtartás (1896: XXXIII. tc.) 121. §-ának rendelkezései szerint kellett eljárni, a felek nyilatkozatairól és kérelmeiről pedig ugyanezen jogszabály 524. §-ában foglaltak voltak az irányadók. A 4291/1891. I.M.E. számú rendelet a felsőbíróságokon (Kúria, ítélőtáblák) szakosztályok felállítását rendelte el; külön szakosztályt a polgári és külön szakosztályt a büntető ügyek részére. A polgári szakosztályban külön szaktanácsokat kellett alakítani. A szaktanácsok a következők voltak: közpolgári ügyek szaktanácsa; az úrbéri ügyek szaktanácsa; a váltó-, kereskedelmi és csődügyek, valamint a kivételes bíróságok által elintézett és azoktól fellebbvitt ügyek szaktanácsa. A büntető szakosztályban egy szaktanács intézte a pénzügyi kihágás! ügyeket is. A szaktanácsok üléseiről tanácsjegyző vezette a --eket, amelyek bevezetése a bíróság nevét, az ülés napját, a tanácselnök, a beosztott bírók és a tanácsjegyző nevét tartalmazta. Utána az előadó nevét, az ügydarab iktatószámát, a szavazás lefolyását és eredményét tüntették fel. Közölték a kisebbség ellenvéleményét, illetve valamelyik bíró esetleges különvéleményét is. Feltüntették azt is, hogy a határozatot egyhangúlag vagy szótöbbséggel hozták meg. A --t az elnök és a tanácsjegyző írták alá. Az ítélőtáblák igazgatási jellegű feladatai tükröződnek a — > teljes ülési, az elnöki tanácsi --ékben, valamint a bírói állásokra jelölő bizottságok, az alapítványi bizottságok, a fegyelmi bizottságok, továbbá a bírósági felügyeleti vizsgálatok -eiben is. A teljes ülési, az elnöki tanácsi és a bizottsági —k az ülés napját; a jelenlévőket, a tárgyat, a határozathozatal módját és a határozatot tüntették fel. A felügyeleti vizsgálati ~-ek a bíróságok ügyviteléről, működési feltételeikről stb. tartalmaznak adatokat; ezek mellékleteként gyakran találhatók — > ügyforgalmi és tevékenységi táblázatok, valamint egyéb statisztikai jellegű kimutatások. (— > - a terhelt első bírói kihallgatásáról, perfelvételi ~, tárgyalási ~, járásbíróság előtt tartott tárgyalás —e, szóbeli tárgyalásokról vezetett ~, tanácskozási ~, telekjegyzőkőnyv, törvényszék előtt tartott szóbeli tárgyalás ~-e.) JEGYZŐKÖNYV A TERHELT ELSŐ BÍRÓI KIHALLGATÁSÁRÓL A 9900/1913. I.M. számú, a törvényszékek és járásbíróságok használatára szolgáló iratminták tárgyában keit rendelet által előírt formanyomtatvány, amelyen az alábbi adatokat tüntették fel: a terheit családi és utóneve; álneve vagy megkülönböztető neve; házastársának családi és utóneve; születésének éve, hónapja és napja; születésének helye; községi illetősége; utolsó állandó lakóhelye; anyanyelve és egyéb nyelvismerete; vallása; családi állapota; foglalkozása vagy eltartójának foglalkozása; katonai szolgálata; műveltségi foka; testi vagy szellemi fogyatkozása és egyéb ismertető jelei; vagyoni viszonyai; atyjának családi és utóneve; anyjának családi és utóneve; volt-e már büntetve, s ha igen, mely bíróság, mikor és mi miatt ítélte el és mikor állotta ki a büntetést. A fenti adatokon kívül a jegyzőkönyvben szerepeit még a terhelttel szembeni vád ismertetése, a terheltnek a védő kirendelésével kapcsolatos nyilatkozata, valamint a terhelt esetleges vallomása is. JOGGYAKORLATI TÁBLÁZAT A joggyakorlatról szóló 67.400/1913. I.M. számú rendelet 5. §-a által rendszeresített kimutatás, amely az alábbi rovatokat tartalmazta: a joggyakorlat teljesítésének helye (bíróság, ügyészség, vagy az igazságügyminisztérium megnevezése); a joggyakorlatra bocsátó ítélőtáblai elnöki határozat vagy kinevező okirat ügyszáma; a joggyakorlat a/ kezdete, b/ vége; a joggyakorlaton lévő mely ügyszakokban és ki mellett foglalkozott, s mennyi ideig volt egy-egy ügyszakban külön vagy vegyesen alkalmazva; a joggyakorlaton lévő képzettségének, szorgalmának és magaviseletének általános jellemzése; a hivatalfőnök aláírása és pecsétje; jegyzet. JOGGYAKORNOKOK JEGYZÉKE A 4192/1891. I.M.E. számú, a bírósági joggyakornokok és aljegyzők minősítésének, valamint ezek és a bírósági jegyzők szolgálati viszonyainak, gyakorlati képzésének és működési körének szabályozása tárgyában kelt rendelet által előírt nyilvántartás, amelyet az egyes ítélőtáblák területén félévenként fektettek fel, s amely az alábbi adatokat tartalmazta: folyószám; a félév elején alkalmazásban voltak ós a félév folyamán kinevezettek; a hivatalos eskü letételének napja; a félév elejéig, vagy az ennek folyamán történt kinevezésig milyen vizsgákat tett és mikor; a félév elején vagy az annak folyamán történt kinevezés óta milyen vizsgákat tett és mikor; díjtalan vagy díjas a félév elején