Szőcs Sebestyén: Polgári kori jogszolgáltatási szervek iratai (1869–1950) (Levéltári módszertani füzetek 11. Budapest, 1990)
Szócikkek A-tól Z-lg
vagy az annak folyamán törtónt kinevezéskor; a félév elején vagy az annak folyamán történt kinevezés óta és díjazásra nézve közbejött változások; a félév elején vagy az annak folyamán történt kinevezéskor melyik bíróságnál vagy ügyészségnél alkalmaztatott; a félév elején vagy az annak folyamán történt kinevezés óta az alkalmazás helyére nézve közbejött változások; más ítélőtáblai kerületbe történt áthelyezés, illetve a felmentés napja; a joggyakornokság megszűnt, mikor és mi által; esetleges észrevételek. JÖVEDÉKI KIHÁGÁSI ÜGYEK IRATAI A jövedéki kihágási eljárás szabályait a 14.600/1916. I.M. sz. rendelet állapította meg, majd a 31.000/1928. I.M. sz. rendelet módosította. Az eljárásra első fokon a törvényszékek, mint jövedéki kihágási bíróságok voltak jogosultak, az első fokú ítéleteket az ítélőtábláknak az elnök által kijelölt tanácsai bírálták felül. Az egyes ügyekre vonatkozó iratokat "J" megkülöntöztető jelzéssel és évenként újrakezdődő főlajstromszámokkal látták el, s irattári elhelyezésük is ennek megfelelően történt. JÖVEDÉKI KIHÁGÁSI ÜGYEK TÁRGYALÁSI NAPLÓJA A 14.600/1916. I.M. számú rendelet 3. §-a által rendszeresített nyilvántartás, amelyben az alábbi adatokat tüntették fel: folyószám; ügyszám; a kezdőirat érkezésének napja; az első helyen megjelölt terhelt neve és a foglyos ügy megnevezése; a terheltek száma; a fiatalkorúak száma; letartóztatásban lévők száma; az ügy tárgya; kitűzött óra; a megidézettek száma; eredmény: a/ ítélet, b/ határozat, a kiszabott büntetés, az első fokon befejezett bűnügy tartama a 3. rovatba írt naptól számítva: a/ 3 hónapon alul, b/ 3 hótól 6 hóig, c/ 6 hónapon felül; észrevételek. JÖVEDÉKI KIHÁGÁSI ÜGYEK ÜGYKÖNYVE A 14.600/1916. I.M. számú rendelet 3. §-a által rendszeresített nyilvántartás, amelybe az alábbi adatokat vezették be: folyószám; az ügykönyvbe bevezetés hónapja és napja; főlajstromszám; az ügy minősége: a/ vádirat, b/ indítvány pénzbüntetés átváltoztatására; a befejezés napja; észrevételek. (Biztonsági filmezés után selejtezhető.) KATASZTERI ÖSSZEHASONLÍTÓ JEGYZÉK A — > telekkönyv részét képező nyilvántartás, amely a kataszteri helyrajzi számok sorrendjében a telekkönyvi helyrajzi számot, valamint a telekkönyvi betétszámot tünteti fel. KÉNYSZEREGYEZSÉGI ÜGYEK ÜGYKÖNYVE A 61.000/1915. I.M. számú, a csődön kívüli kényszeregyezségi eljárásról szóló 4070/1915. M.E. számú rendelet végrehajtása tárgyában kelt jogszabály áltai előírt nyilvántartás, amely az alábbi rovatokat tartalmazta: folyószám; az ügykönyvbe bevezetés hónapja és napja; főlajstromszám; a kényszeregyezségi ügy megjelölése, az adós vezeték- és keresztneve (cége, címe), foglalkozása és lakása (telepe, székhelye) szerint; az eljárás megindíttatott; az eljárás megindítása megtagadtatott; a kérelem más módon nyert elintézést; az eljáró bíró neve; a vagyonfelügyelő neve, foglalkozása és lakása; a követelések bejelentésének határideje; a tárgyalás határnapja; az eljárás véget ért befejezetté nyilvánítással; az eljárás véget ért megszüntetéssel; az eljárás véget ért más módon; az eljárás tartama az ügykönyvbe történt bevezetés időpontjától számítva: a/ nem több, mint 1 hónap, b/ nem több, mint 2 hónap, c/ nem több, mint 3 hónap, d/ 3 hónapnál több; észrevételek. KERESETLEVÉL A-a járásbíróságok előtt tárgyait szóbeli sommás ügyek esetén használatos —> előkészítő irat volt, amelynek az 1893. évi XVIII. tc. 15. §-a rendelkezése értelmében magába foglalta azokat a tényeket, amelyekből a felperes a maga követelését származtatta, és ezek bizonyítékait is; az idézett törvény 26. §-a értelmében azonban a tárgyalás során előadott keresetnek nem kellett a —ben közölt tényekkel megegyeznie. A - hiánya ilyen módon csak azzal a hátránnyal járt, hogy a bíróság az alperes kérelme alapján a felperes költségére halasztást tartozott adni, ha úgy ítélte meg, hogy a tárgyaláson
