Szőcs Sebestyén: Polgári kori jogszolgáltatási szervek iratai (1869–1950) (Levéltári módszertani füzetek 11. Budapest, 1990)
Szócikkek A-tól Z-lg
JEGYZÉK A BEMUTATOTT VAGY BEKÜLDÖTT VÉGRENDELETEKRŐL A 43.194/1885. BM és IM. számú, az örökösödési eljárásról szóló 1894. évi XVI. tc. végrehajtása tárgyában kelt rendelet által életbe léptetett, a járásbíróságokon felfektetett nyilvántartás, amely az alábbi rovatokat tartalmazta: folyószám; a bemutató, illetőleg a beküldő hatóság neve; a beérkezés napja, a végrendelkező neve; a kihirdetés napja; a kihirdetés után történt intézkedés megjelölése; észrevételek. A nyilvántartás használatát — > mutatókönyv segítette elő, amelyben a végrendelkezők nevének sorrendjében a — > végrendelet jegyzékbeli folyószámát tüntették fel. JEGYZÉK A BETEGEKRŐL ÉS A SZABADSÁGOLTAKRÓL Részben — > a személyi iratok, részben — > az ügyforgalmi kimutatások kategóriájába tartozó nyilvántartás, amely azt tüntette fel, hogy ítélőtáblák ós a kerületükbe tartozó törvényszékek bírói és alkalmazottai mikor, milyen ok miatt, és mennyi ideig voltak távol a munkahelyüktői. (Biztonsági filmezés után selejtezhető.) JEGYZÉK A FOGHÁZBA ADOTT RENDELVÉNYEKRŐL Az ügyészségek elnöki irodáin vezetett nyilvántartás a büntetésvégrehajtási intézetek igazgatóságaihoz az elítélteket érintő teendőkről; az alábbi rovatokkal: név, intézkedés, átvétel kelte és aláírás. (Biztonsági filmezés után selejtezhető.) JEGYZÉK A JÁRÁSBÍRÓSÁG ELŐTT TETT KÖZVÉGRENDELETEKRŐL A 43.194/1885. BM és IM számú, az örökösödési eljárásról szóló 1894. évi XVI. tc. végrehajtása tárgyában kelt rendelet által életbe léptetett nyilvántartás, amely az alábbi rovatokat tartalmazta: folyószám; a végrendelkező családi és utóneve; állása vagy foglalkozása és lakhelye; a végrendelkezés napja; a bemutatott vagy beküldött —> végrendeletek jegyzékébe történt átvezetés napja és a jegyzékbeli foiyószáma; észrevételek. JEGYZÉK A SZEMÉLYZET ÖSSZLÉTSZÁMÁRÓL A főügyészségeken vezetett nyilvántartás a főügyészség illetékességi körébe tartozó ügyészekről, az alábbi rovatokkal: mely ügyészség, rangszám, név, hivatali állás, hivatali székhely, születés éve, hónapja és napja, kinevezés éve, hónapja és napja, cím és jelleg csoportja, éve, hónapja és napja, jegyzet. JEGYZÉK AZ ÍTÉLŐTÁBLAI ÉS A HOZZÁ TARTOZÓ BÍRÓSÁGOK BÍRÓINAK ÉS EGYÉB ALKALMAZOTTAINAK HÁROM HETET MEGHALADÓ BETEGSÉGEIRŐL Az ítélőtáblák elnöki irodáin vezetett nyilvántartás, amely az alábbi adatokat tartalmazta: név, állás, bíróság, a betegség: a/ neme, b/ kezdete, c/ vége, d/ az adatok felvételének idejéig eltelt napok száma, e/ a betegség feltételezhető egész tartama, megjegyzés (távozási engedély, nyugdíjazási kérelem stb.) (Biztonsági filmezés után selejtezhető.) JEGYZŐKÖNYV Általában szóbeli megbeszélésekről, tanácskozásokról és különféle hivatalos cselekményekről felvett okirat. A szóbeli sommás perek tárgyalásáról vezetett - tartalmát az 1893. évi XVIII. tc. 47. §-a határozta meg. A szakértők külön írásba foglalt véleményéről, továbbá a felek személyes megkérdezéséről felvett külön —eket —> a tárgyalási --hoz mellékletként kellett hozzácsatolni. (48. §.) A - felvétele után, a feleknek felolvasandó és azok esetleges megjegyzései alapján kiigazítható, illetve kiegészíthető volt. Ezt a --t a bíró, vagy a --vezető, a tolmács, valamint a felek írták alá. A rendes polgári peres eljárásban - felvétele csak az 1868. évi LIV. tc. 145. §-ában megjelölt esetekben volt előírva. Ezeknek a --éknek a tartalmát a 146. és következő §-ok szabták meg. A tárgyalási --ön kívül az 1868. évi törvény 203. §-a a tanúkihallgatás —I felvételéről, a 243. §. pedig az eskütétel —i megörökítéséről rendelkezett. Külön szabályok álltak fenn a - felvételére az egyezségi eljárásban, a
