Réfi Oszkó Magdolna: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban (Levéltári módszertani füzetek 9. Budapest, 1989)

A beruházások tervezésének és lebonyolításának rendszere Az építési műszaki tervdokumentumok fajtái és tartalma

figyelembe vesszük, hogy 1945-1950 között a középítkezések nem tartoztak a hatósági engedélyezések körébe, a korabeli tervdokumentumokat kis számuk már eleve történeti értékűvé teszik, függetlenül a beruházás tárgyát képező létesítmény jelentőségétől. A beruházások előkészítésének, tervezésének, kivitelezésének és át vételének első átfogó szabályozására 1952-ben került sor Magyarországon

. A Népgazdasági Tanács 244/12/1951. számú határozatában utasította az Országos Tervhivatal elnökét, hogy a különböző minisztertanácsi rendeletekben, határozatokban, népgazdasági tanácsi határozatokban, minisztériumi és országos tervhivatali rendeletekben, utasításokban és elvi döntésekben a beruházásokkal kapcsolatos részintézkedéseket egy szabályzatban egyesítse. Az indoklás szerint „a jogszabályoknak ez a szétszórtsága az eligazodást nehezíti, a végrehajtásnál akadályt jelent és a tervfegyelem lazítására is alkalmat adhat". Ilyen előzmények után (a 2300-63/1952. (Tg.É. VI. 17.) 0T számú utasítás nyomán) jelent meg a „Beruházási Szabályzat". A kiadvány jelentőségét különösen emeli a beruházási szervezet akkori átalakulása folytán előállott helyzet. A beruházási vállalatok megszűnésével ugyanis maguk a beruházók (építtetők) vették át a beruházások lebonyolításával kapcsolatos feladatok túlnyomó részét. így az ezekkel a teendőkkel foglalkozók száma nagymértékben megnőtt, de változatlanul alacsony szinten maradt a résztvevők közgazdasági, jogi és műszaki ismereteinek színvonala. A Beruházási Szabályzat 116 - a beruházások előkészítésénél, tervezésénél, kivitelezésénél és átvételénél alkalmazandó - jogszabályt és 4 beruházási utasítást fog össze egységes keretben. Első fejezete a beruházási alapfogalmakat értelmezi, magyarázza. Meghatározza a beruházások fajtáit, melyek a/ jellegük szerint: termelési, forgalmi és kommunális beruházások; b/ kivitelezési mód szerint: új létesítmény, üzemfejlesztés, beszerzés útján megvalósuló beruházások; c/ kezelés szempontjából: egyedi, csoportos, együttesen kezelt beruházások ; d/ összefüggésük szempontjából: alap-, járulékos, kapcsolódó beruházások;