Réfi Oszkó Magdolna: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban (Levéltári módszertani füzetek 9. Budapest, 1989)
A beruházások tervezésének és lebonyolításának rendszere Az építési műszaki tervdokumentumok fajtái és tartalma
e/ jelentőség szempontjából: osztályon felüli, országos jelentőségű (I.), jelentős (II.) és helyi jelentőségű (III.) beruházások lehetnek. A beruházások osztályozását (e/ pont) annak értékére, nagyságára, népgazdasági kihatásaira és jelentőségére, a beruházásnak egyéb beruházásokkal való összefüggésére, a beruházáshoz szükséges előkészítő munkálatok terjedelmére, valamint az irányító hatóságra figyelemmel végezték el. Az országos jelentőségű (I.) beruházások ipari és mezőgazdasági beruházásoknál új létesítmények esetében 5, egyéb beruházások esetében 10 millió forint, forgalmi és kommunális jellegű beruházásoknál 5, típustervek alkalmazása esetében 10 millió forint értékhatáron felüli beruházások. Az ebbe a kategóriába tartozó beruházások közül döntő fontosságukra tekintettel a Népgazdasági Tanács esetenként hozott külön határozattal kiemelt „osztályon felüli" beruházásokat. Jelentős (II.) beruházásnak minősítették a minisztériumok és más főhatóságok, továbbá a minisztériumok (vagy főhatóságok) irányítása alatt álló vállalatok és egyéb beruházók, valamint a minisztériumok alá tartozó trösztök, központok és egyesülések irányítása alatt álló vállalatok összes országos jelentőségűnek nem minősülő beruházásait. A tanácsok, az irányításuk alatt álló állami vállalatok és egyéb beruházók beruházásai közül azokat, amelyek nem kizárólag a helyi igények kielégítését szolgálták, ha azok költségei az 1, típusterv alkalmazása esetén a 2 millió forint értékhatárt meghaladták. Helyi jelentőségű (III.) beruházások azok, amelyek általában helyi igények kielégítését szolgálták és nem tartoztak az I. vagy II. osztályba. A Szabályzat további fejezetei - az osztályba sorolás alapján - a beruházások egyedi előkészítésének tagolódását, a gazdasági és műszaki tervezés egyes szakaszaihoz tartozó tennivalókat, és az ezekhez kapcsolódó építési műszaki tervdokumentációk elkészítésének módját, tartalmát és alaki feltételeit részletezik. A Szabályzatot záró 26 függelék pedig részletes mintát ad a beruházás folyamatában elkészítendő tervfajták tartalmáról. Hazánkban a beruházások műszaki tervezésének három ütemű rendszere alakult ki, és működött 1954-ig . Ez azt jelentette, hogy a beruházásokat