Réfi Oszkó Magdolna: Iratfajták, irattípusok (Levéltári módszertani füzetek 6. 1988)

I. Iratfogalmi meghatározások

golóból az egyes kártyák automatikus kiválasztását biztosítja (26. b iratminta). Ez a fogazás minden kártyánál más és más, a fogak segítségével minden egyes kártya egyedileg azonosítható. A mágneskártyák az un. tárban vannak elhelyezve. Egy tár befogadóképessége általában 256 kártya, azaz 8-43 millió alfanumerikus jelig terjed. Mágneslemez A gépi, mágneses adathordozó egyik típusa, egy vékony, mindkét oldalán vasoxiddal bevont fémtárcsa (27. b iratminta). Leginkább a mindennapi életben használt hanglemezhez hasonlít. Az adatok tárolása - mágneses elvek alapján - koncentrikus körök mentén történik. A mágneslemezek úgy vannak kiképezve,, hogy a lemez mindkét oldalán lehet adatokat tárolni, ez alól kivételt képeznek a legfelső és a legalsó lemezoldalak. A jelábrázolás a mágneslemezen is egymásután egyenlő távolságban elhelyezkedő mágneses pontokkal történik. Rendszerint több ilyen lemez van egy lemezcsomagban. Minden lemezoldalhoz egy vagy több mágnesfej van hozzárendelve, amelyek úgy mozgathatók, hogy mindegyikük nagyobb számú sávon írhat és olvashat. Egy lemezcsomagon 2-3 millió alfanumerikus jelet, és 3-4,5 millió numerikus jelet lehet tárolni. Mágnesszalag A mágnesszalag az elektronikus számítógép legelterjedtebb adathordozója (irattípusa). Elve hasonló a magnószalagéhoz. A mágnesszalag hajlékony, nagy szakítószilárdságú műanyagból készül, egyik oldalán fémoxid réteggel van bevonva. Az adatok tárolása hasonlóan történik, mint a lyukszalagon. A jelek hosszirányú sávokon, csatornákon mágneses pontok (terek) alakjában ke-