Bariska István: Német forrásszöveg olvasási gyakorlatok I. Bevezetés és példatár (Levéltári módszertani füzetek 3. Budapest, 1984)

V. A 16-17. századi német kurzív

J, - a 3 és az i hangot csak a 17* század második felétől kezdve különböztették meg. Ugyanekkor megszűnt e betűnek /3 / hosszú i jellege, vagyis a szóvégi i hangot már kivételesen sem jelölték j-vel. k - igen változatos formákat mutat: £ , £ ft

| , $ , -P, # • & ,% 1 - a 16. században hurok nélkül /í / vagy hurokkal / ^ / fordul elő* A 17« szazadban alsó végét gyakran megtekerik, úgy, hogy a nagy L-lel összetéveszthető /£ m,n - a 16* század elején még kerek és hegyes formában is előfordulnak, a kerek forma azonban később eltűnik. A 17- században a szóvégi n utolsó szárát lefelé meghosszabbítják és balra hajlítják a szár végét /A/j f

J /. Ezáltal az n alig lesz a röviditési jeltől megkülönböztethető. o - a 16. században még legtöbbször zárt /cr/» A század közepétől találkozunk gyakrabban a nyitott formával de a zárt alakot még a következő században is használták. £ - változatos formákban jelenik meg. Van egy v-hez hasonló formája /p ,y /, ennek felső részét a 17* szá.

r aib^n, éppúgy mint a v-t, a középvonalak fölé húzták s ezáltal a nagybetűhöz valt hasonlóvá / y >Ji/» Van azonban egy kurziv formája is / Zji^f /» ebből fejlődik ki a 17* század második felében a modern német p /4^/. £ - a feje zárt, a keresztvonalat a szár alsó végétől húzzak fel / ej, /. r - két latin formája, a 16. százau első felében használt egyenes /

nf/ és a 17« szazadban is - bár ritkán - előforduló ún. kerek / 2 / mellett a német formát / is megtaláljuk. s ~ a hosszú s szárának vé^e felül jobbra hajlik f*f \ ff"/. A 17« században a szárát előbb a középvonaltól lefelé húzzák, majd lentről húzzák fel /-/7• A betű alsó és felső fele néha különválik /. A szóvégi ke

rek s JL század első felében gammához aasonlit /^V* a szá-