Kardos Kálmán: Az Igazságügyminisztériumi Levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 89. Budapest, 1993)

II. BÍRÓSÁGOK

H. BÍRÓSÁGOK Az ideiglenes törvénykezési szabályok 1861-ben visszaállították a volt magyar bíróságokat. Ezen az alapon indult meg az új bírósági szervezet fejlődése. A visszaállított bíróságok a következők voltak: Községekben bíráskodott: a községi bíróság (a bíróval és két elöljárójával) Szabad kir. és rendezett tanácsú városokban bíráskodott : 1. Városi bíróság (a bíróból és két tanácsbeliből állt) 2. Városi törvényszék (városi tanács) Megyében bíráskodott : 1. Szolgabíróság (a szolgabíróból és esküdtből állt) 2. Megyei bíróság (az alispán, szolgabíró és esküdt bírósága) 3. Megyei törvényszék Különös bíróságok : 1. Vásári bíróságok (országos- és hetivásárokon bíráskodott) 2. Váltótörvényszékek (Pest, Pozsony, Sopron, Károlyvár, Arad, Debrecen, Eperjes, Fiume). 3. Kerületi táblák (Nagyszombat, Kőszeg, Eperjes, Debrecen és a báni tábla Zágrábban). Csak meghatározott polgári ügyekben jártak el. Országos bíróságok : 1. Királyi ítélőtábla (másodfokú bíróság) 2. Hétszemélyes tábla 3. Váltófeltörvényszék E három, szervezetüeg elkülönült bíróság együttesét nevezték KÚRIÁNAK. Az 1868: LIV. tc. rendelkezései alapján a kerületi táblák megszűntek és helyüket országos hatáskörrel nem rendelkező kir. vegyesbíróságok foglalták el. A Hétszemélyes Táblából kivált és önállósult a Pesti Kir. ítélőtábla. Mellé szervezték a Marosvásárhelyi ítélőtáblát is. A Hétszemélyes Tábla a Magyar Kir. Kúria elnevezéssel legfőbb bírósággá alakult. Eljárásjogi kérdésekben a Semmítőszék, anyagi-jogi kérdésekben a Legfőbb ítélőszék, mint a Kúria két osztálya járt el. A Váltófeltörvényszék 1870-ben megszűnt, hatáskörét a Pesti ítélőtábla vette át. Az 1890: XXV. tc. az eddigi két tábla (a pesti és a marosvásárhelyi) helyére 11 kir. tábla felállítását rendelte el (Budapest, Debrecen, Győr, Kassa, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Pécs, Pozsony, Szeged, Temesvár). Trianon után: (Budapest, Szeged, Debrecen, Győr és Pécs). A tál)a határozatait tanácsban hozta. Az egyesített Kúria élén a Kúria elnöke állt. Ez a méltóság 1881-ben vált el az országbírói méltóságtól. A Kúria ítéleteit, ületve határozatait tanácsokban hozta. Rendes tanácsai: a) polgári tanács b) büntető tanács Speciális tanácsai: a) szabadalmi tanács b) magánalkalmazottak nyugdíjának átértékelése ügyében döntő tanács c) ügyvédi fegyelmi tanács d) villamos művek ügyeiben eljáró külön bíróság e) a Kúria fegyelmi tanácsa, 1) kisebb hetes tanács (táblabírák és a Kúria segéd- és kezelőszemélyzetének fegyelmi ügyeiben, elsőfokú fegyelmi határozatok elleni feUebbezési fórum) 2) nagyobb küences tanács (a kisebb tanács határozatai elleni feUebbezési fórum) f) Királyi és Országos Legfőbb Fegyelmi Bíróság (12-es tanács) (kúriai bírák, tanácselnökök, másodelnök, elnök fegyelmi ügyeiben járt el)