Kardos Kálmán: Az Igazságügyminisztériumi Levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 89. Budapest, 1993)

II. BÍRÓSÁGOK

g) jogsegélyi tanácsok 1) közszolgálati ügyekben 2) telekkönyvi, úrbéri és birtokrendezési ügyekben 3) váltó, kereskedelmi és csődügyekben 4) bűnvádi ügyekben MAGYAR KIRÁLYI KÚRIA, MINT SEMMÍTÖSZÉK Az 1868: LIV. tc. alapján átszervezett Kúria két osztálya közül a Semmítőszék hatáskörébe magának a bírói eljárásnak az ellenőrzése tartozott. A törvény 297. §-a és néhány további jogszabály előírja, müyen esetekben lehetett semmisségi panaszt benyújtani. Amennyiben a panasz jogosnak bizonyult, a nehezményezett eljárást a Semmítőszék érvénytelennek, semmisnek nyilvánította, és az illető bíróságot újabb eljárásra utasította anélkül azonban, hogy magának az ügynek érdembeni felülvizsgálására szorítkozott volna. Ilyen panasszal közvetlenül a Semmítőszékhez lehetett fordulni, akár a legalacsonyabb fokú bíróság, akár a Kúria mint Legfőbb ítélőszék eljárása ellen is. Büntető ügyekben a Semmitőszéknek nem volt hatásköre, kivéve az ekkor még csak sajtóügyekben eljáró esküdtbíróságok ítéleteivel szemben emelt semmisségi panaszokat, s a Legfőbb ítélőszék által hozott halálos ítéletek ügyében a királyi kegyelemre való ajánlás kérdésének eldöntését. Kegyelmi ügyek megtárgyalására külön tanácsot alakítottak A Semmítőszék hatáskörébe tartoztak ezen kívül az alsóbb bíróságok közötti hatásköri és illetékességi összeütközések tekintetében történő döntések a polgári perrendtartásra vonatkozó törvények alkalmazása tekintetében hozott elvi döntések, valamint a polgári perrendtartás megreformálásának kérdései. Az igazságügyminiszter megkeresésére többször adott véleményt törvényelőkészítési vagy szervezési kérdésekben. A semmítőszéki osztály elnökségét az országbíró látta el, így az országbírói hivatal a Semmítőszék elnökségével volt azonos ebben az időszakban. Az 1881 :LIX. tc. alapján a Semmítőszék 1881. december 31-én feloszlott, ületőleg beolvadt az újjászervezett M. Kir. Kúriába, mely 1882. január 1-én kezdte meg működését. Az iratanyag általános része 1930-ban, az elnöki része 1952-ben került az Országos Levéltár őrizetébe. K 620 Semmítőszék! elnöki Íratok 1869-1881 Terjedelme: 21 csomó irat + 13 kötet - 3,18 ifm. Az állag a Semmítőszék munkájának irányításával kapcsolatos különböző elnöki teendők ellátása során keletkezett iratokat tartalmazza. Az iratokat 1869-1870-ben hat, később három kútfőbe csoportosították I. kútfő igazgatási (elvi) ügyek n. kútfő rendes személyzeti ügyek III. kútfő semmisségi ügyek IV. kútfő fegyelmi ügyek V. kútfő rendkívüli személyi ügyek (fizetési előleg, rendkívüli szabadság, segélyjutalom, stb.) VI. kútfő vegyes (az I-V. kútfőkbe be nem sorolható) ügyek Az iratok az egykori irattári rendben vannak Kutatásuk a mutatókönyvek alapján történhet.