Kardos Kálmán: Az Igazságügyminisztériumi Levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 89. Budapest, 1993)

I. AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KORMÁNYZATA

a) A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről első ízben az 1871: VIII. tc. intézkedik, amely a fegyelmi eljárást is szabályozza. Az 1871: IX. tc. a bírók áthelyezésének és nyugdíjazásának módjáról rendelkezik. Az 1871: XXXIII. tc. felállítja az ügyészségeket, majd az 1891: XVII. tc. szabályozza a bíróságok és ügyészségek felügyeleti és főfelügyeleti viszonyait. Az ügyvédi kamarák felállításáról az 1874: XXXTV. tc, a közjegyzői kamarákról pedig az 1874: XXXV. tc. intézkedett. A Kúrián, mint legfelsőbb bíróságon kívül az Igazságügyminisztérium felügyeleti jogköre 1871-ben kiterjedt 2 ítélőtáblára (pesti és marosvásárhelyi), mint másodfokú, valamint 102 törvényszékre és 360 járásbíróságra, mint elsőfokú bíróságra. Az 189l-es nagy átszervezés után az ítélőtáblák száma 11 lett, viszont a törvényszékek száma 66-ra csökkent, ellenben a járásbíróságoké 382-re emelkedett. Az első vUágháború után öt ítélőtábla, 24 törvényszék és 144 járásbíróság működött. Ezek száma a második világháború során történt területvisszacsatolások következtében emelkedett (9 ítélőtábla, 46 törvényszék, 228 járásbíróság). Az ügyészségek száma mindig megegyezett a törvényszékek számával. Az Igazságügyminisztérium felügyeletet gyakorolt a közjegyzőségek felett is. A közjegyzői kamarák száma az első világháború előtt 10, utána 5, majd a második vUágháború alatt 7 volt. Az ügyvédi kamarák megfelelő számai 28-18-24 voltak. b) 1869-ben és 1870-ben, illetőleg 1874-ben adta ki a minisztérium a fegyintézetek és bírósági fogházak kezelését szabályozó rendeleteket. Az 1913: XXI. tc. rendelkezett a dologházak felállításáról. A törvényszéki fogházak felett az ügyészségek gyakorolták a felügyeletet. Az 1878: V. tc. (Btk) elrendelte a javító-nevelő intézetek felállítását. 1867-ben 9 országos fogház volt, 6 férfiak, 3 nők számára. 1890-ben 10 közül kilenc férfiak (Illava, Lipótvár, Munkács, Nagyenyed, Sopron, Szamosújvár, Vác, Szeged, Kisharta), 1 nők (Máriánosztra) számára. Ezek száma a világháború után 8-ra csökkent. A nem országos fogházak közül az első vUágháború előtt 65 törvényszéki, 314 járásbírósági, a háború után 24, illetve 91 fogház volt. A két világháború között Nyíregyházán volt a fiatalkorúak fogháza. Javítóintézet volt fiúk részére Budapesten, Aszódon és Székesfehérvárott; lányok részére Rákospalotán és Cegléden. c) A különféle vizsgabizottságok, gyám- és nyugdíjintézetek mellett a Kincstári Jogügyigazgatóságot, az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatalt, az Igazságügyi Orvosi Tanácsot, az Országos Bírósági Vegyészeti Intézetet, az Igazságügyi Gazdasági Tanácsot, az Igazságügyi Műszaki Tanácsot és az Országos Börtönügyi Múzeumot kell megemlítenünk. 3. Jogi ügyek a) Családjog: házassági és anyakönyvi ügyek, örökbefogadási, törvényesítési és névviselési ügyek b) Büntetőjog: igazgatási ügyek, perorvoslatok, kegyelmi ügyek, zugírászat, uzsoraügyek c) Magánjog és közigazgatási jog: vélemények, bizonyítványok és felvilágosítások Szabályrendeletek és alapszabályok jóváhagyása. A hatásköri bírósághoz intézett megkeresések előkészítése. d) Nemzetközi jog: igazságügyi vonatkozású nemzetközi szerződések, egyezmények, nyüatkozatok és egyéb megállapodások; vélemények, bizonyítványok; nemzetközi értekezletek; hazai bíróságok által a külföldi jog iránt tett kérdések; külföldi igazságügyi hatóságok érintkezésének közvetítése a hazai igazságügyi hatóságokkal; hazai és külföldi bíróságok közötti összeütközések; hazai ügyfelek és igazságügyi hatóságok által külföldi igazságügyi hatóságok és közegek ellen emelt panaszok és viszont; bűntettesek kiadása és hazaszállítása; rabszállítás Magyarországon át. 4. Birtokrendezés, telekkönyvi ügyek Tagosítás, arányosítás, úrbéri elkülönítés, legelőfelosztás, telekkönyvi helyszínelés, betétszerkesztés, átalakítás; a Birtokrendező Mérnökvizsgáló Bizottság, az Országos Földbirtokrendező Alap és a Tagosítási Állami Alap ügyei. 5. Személyzeti, gazdasági, számvevőségi és műszaki ügyek a) Igazságügyi alkalmazottak kinevezése, áthelyezése, vizsgálóbírák, ügyészségi megbízottak és állandó helyetteseik kirendelése; fiatalkorúak bíráinak kijelölése; telekkönyvi személyzeti ügyek; személyi táblázatok és