Kardos Kálmán: Az Igazságügyminisztériumi Levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 89. Budapest, 1993)

I. AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KORMÁNYZATA

rangsorok vezetése; illetmények utalványozása és megszűntetése; végellátás; fizetési előlegek; fegyelmi ügyek nyilvántartása; díjnokok és egyéb napidíjasok személyi és illetményügyei; közjegyzők kinevezése; áthelyezése és felmentése; kitüntetésele b) A büntetőintézetek, bírósági fogházak és állami nevelőintézetek építési és műszaki ügyei, mezőgazdasági és ipari termelésének, valamint gazdasági vezetésének irányítása és gazdasági ellenőrzése; anyagbeszerzés, élelmezés és egyéb ellátmányok; rabbiztosítás; bíróságok, ügyészségek, fogházak, valamint a büntető és állami nevelőintézetek áthelyezése; ingatlanok vétele és bérlete; az igazságügyi intézmények által termelt termények és készáruk feletti rendelkezés; javító-neveléssel foglalkozó nem állami intézetek gazdasági ügyei; Fiatalkorúak Felügyelő Hatóságának ügyei; az igazságügyi altisztek és szolgák ruhaellátmányának ügyei. c) A minisztérium látta el az egész igazságügyi személyzettel és intézménnyel kapcsolatos személyi és dologi kiadások feladatkörét. A minisztérium illetékessége az egész ország területére kiterjedt. Természetes, hogy az ügyek szaporodásával a minisztérium szervezete is megváltozott. 1867-ben az IM a következő szervezeti felépítéssel működött: I. Elnöki osztály II. Polgári-, váltó- és bányajogi osztály Hl. Úrbéri és büntetőjogi osztály IV. Erdélyi osztály V. Legislativ osztály VI. Segédhivatal Ezt a szervezeti beosztást rövid idő múlva már az átszervezések egész sora követte. Lényegesebb változást a törvényelőkészítési (legislativ, kodificationalis) osztály megszüntetése (1872), majd visszaállítása (1895) jelentette. A jelzett években a miniszterelnökség végezte a törvényelőkészítés munkáját. Az ügyosztályok száma az elnöki osztályon, számvevőségen és segédhivatalon kívül 1918-ban 10 volt, ez a háború után 8-ra, majd a második vUágháború alatt 9-re csökkent. 1944-ben a minisztérium szervezete a következő volt: I. osztály Törvényelőkészítés n. osztály Családjog III. osztály Birtokrendezés és telekkönyv IV. osztály Büntetőjog V. osztály Gazdasági ügyek VI. osztály Börtönügy és fiatalkorúak VII. osztály Nemzetközi jog VEI. osztály Bírósági, közjegyzői, ügyvédi felügyelet IX. osztály Magánjog és közigazgatási jog Számvevőség Segédhivatal A Számvevőség feladata volt az igazságügyi tárcát illető bevételek és kiadások számfejtése, könyvelése és eUenőrzése, tartozások és követelések nyilvántartása, kimutatások, zárszámadási és más költségvetési ügyek, az igazságügyi szervek, alapok és büntetőintézetek számadásainak megvizsgálása, stb. 1867-ben négy, 1944-ben 11 osztályból állott. A Segédhivatal az iktatást, expediálást és az irattározást intézte. A minisztérium iratai 1949 és 1955 között lettek beszállítva, a nyugdíjügyek, magánjogi és nemzetközi jogi iratok kivételével (ezek beszállítására 1957 után került sor). Az összesen 9099 csomónyi +1070 kötetnyi iratanyag (1120 ifm.) csaknem teljes egészében az 1956-os levéltári tűzvész martaléka lett. A tételszámok jelentése 1. (?) 2. Magyar Kir. Kúria 3. Orvostani Intézet 4. (?) 5. (?) 6. (?) 7. Aradi tv^zék 8. Aranyosmaróti tvszék 9. Balassagyarmati tv.szék 10. Beregszászi tv.szék 11. Besztercei tv.szék 12. Besztercebányai tv.szék 13. Gyulai tvszék 14. Huszti (Brassói) tvszék 15. Budapesti tv.szék 16. Budapesti kereskedelmi és váltó tv.szék 17. Csíkszeredai tvszék 18. Debreceni tv.szék