Jenei Károly: Kisebb takarékpénztári és bankfondok : Repertórium (Levéltári leltárak 56. Budapest, 1972)
Magyar-Olasz Bank Rt.
MAGYAR-OLASZ BANK RT. /Z 75-83, 877-878, 1366/ /1896/ 1920 - 1948 Terjedelmei 656 raktári egység, 90,87 ifm A Magyar-Olasz Bankot 1920.április 19-én egy szindikátus alapította, melyben Oamillo Castiglione trieszti származású bankár, a bécsi Allgemeine Depositenbank elnöke vitt vezető szerepet, A Magyar-Olasz Bank jelentős anyagi erővel kezdte meg működését. Alaptőkéje a tartalékalappal együtt 493 millió korona volt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 315 millió és a Magyar Általános Hitelbank 325 millió korona tőkeállományával szemben. A Bank több izben emelte alaptőkéjét, utoljára az 1928.március 12-iki rendkívüli közgyűlés határozott el tőkeemelést, mikor az alaptőkét 10,8 millió pengőről 20 millió pengőre emelte fel, A bank üzleti tevékenysége váltók, csekkek és közraktári jegyek leszámítolására, záloglevelek, értékpapírok vételére és eladására, pénzbetétek elfogadására, jelzálogkölcsönök folyósítására, záloglevelek kibocsátására, mező- és erdőgazdasági birtokok adásvételére, mezőés erdőgazdasági, ipari, kereskedelmi és közlekedési*vállalatok alapítására és hiteligényeik kielégítésére terjedt ki. Működésének első éveiben jelentős érdekeltségei voltak. Az alapítás évében megszerezte a Hazai Fatermelő Rt., a Neuschloss-Lichtig Repülőgépgyár és Faipar Rt., A Schlick-Nicholson Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. és a Magyar Belhajózási Rt. részvénytöbbségét. Megalapította a Nemzetközi Vas- és Fémkereskedelmi részvénytársaságot, 1921-ben más pénzintézetekkel közösen, szindikátusban megvásárolta az Első Magyar Általános Biztosító Intézet és a Magyaróvári Ipartelepek Rt. részvényeit. 1924-ben résztvett a Societa Veneziana Alberghi del Carnaro alapításában. Árverésen értékes abbaziai és lovranai szállodák kerültek tulajdonába. 1926.január 1-én magába olvasztotta a Magyar Agrár- és Járadékbankot, s ezzel tekintélyes ipari érdekeltségek és jól jövedelmező helyiérdekű vasúti vállalatok tulajdonosa lett. Az 1929-1930. évben bekövetkezett gazdasági válság döntő fordulatot idézett elŐ a bank pénzügyi politikájában. Az ipar finanszírozása területéről fokozatosan visszavonult és működését csak a szorosan vett banküzletekre korlátozta. Érdekeltségein néhány év leforgása alatt túladott. Értéken alul eladta abbáziai szállodáit és 700 holdas kecskeméti szőlőgazdaságát. Visszalépett a Magyaróvári Ipartelepek Rt., a Magyar Mezőgazdasági Vegyipar Rt. f és a Magyar Belhajózási Rt. finanszírozásától. Felszámolta a Magyar Agrár- és Járadékbank áruüzleteinek folytatásara alakult és a Mohácsi Selyemipari részvénytársaságot. Helyiérdekű vasút vállalatait 1932. január 1-én a magyar állam megváltotta. A tranzakció rendkívül előnyös volt a bank szempontjából. A MÁV kötelezte magát, hogy a hat helyiérdekű vasúti vállalatért 66 éven át havi 28.300 pengő járadékot fizet. A Románia, Jugoszlávia és Csehszlovák kia területére került és korábban az Agrárbank tulajdonában volt helyiérdekű vasutak elsőbbségi részvényeit pedig sikerült az utódállamoknak eladni. Az érdekeltségek közül a harmincas évek végén már csak a M.Kir. Selyemfonodák Haszonbérlete Rt. maradt meg a bank tulajdonában.
