Jenei Károly: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. és konszern vállalatai : Repertórium (Levéltári leltárak 43. Budapest, 1968)

A Salgótarjáni Kőszénbánya Bt. története

1929. évben a három bányaigazgatóság termelése 20,6 m q 1930. " " " » 18,6 " 1931. " " " " 18,3 11 • 1932. 11 f " " 18,4 " 1933. 11 11 " ,f 18,9 " - 1934. 11 " 11 • " 19,1 " 1935. " " " 19,2 " 1936. " " " " 20,9 " 1937. " " M " 23,7 " 1938. 11 " " . " 24,3 " 1939. 11 négy ; " » 32,6 ? 1940. " " " " 35,8 " 1941. " " " " 40,9 " A salgótarjáni, dorogi, nagymányoki és várpalotai bányák, valamint a két leányvállalat: a Mátravidéki Szénbányák Rt. és a Bánvölgyi Szénbánya Rt. együttes termelési eredménye 1941-ben már elérte a 44 millió q-t, ami a magyarországi széntermelésnek 35 $-át tette ki. Az Iparügyi Minisztérium azonban a gomba módra szaporodó hadiüzemek szükségletének kielégítésére a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. igazgatóságától 1942. tavaszán a termelésnek további 3,7 millió qval való növelését kérte. A szénbányászat az adott lehetőségek mellett azonban már elérte teljesítőképességének végső határát és 1942-ben a társulat komoly beruházások ellenére is csak kis mértékben, 44,3 millió q-ra tudta termelését emelni. A növekedés 1943-ban teljesen megállt, sőt a produkcióban 3,5 $-os visszaesés következett be. A csökkenő tendencia 1944-ben erősödött és a visszaesés megközelítette a 25 $-dt. A munkásságot az erőltetett munka és rossz táplálkozás kimerítette, de a gépesítést sem lehetett tovább fokozni. A bányák berendezése, az osztályozók és rakodók nagyobb terme- . lést nem tudtak lebonyolítani. A második világháború éveiben nemcsak a szénbányászatban, hanem a villamosenergiát szolgáltató, az épitőanyagés műanyaggyártó iparban is konjunkturális helyzet következett be. A Hungária Villamossági Rt., a Salgó érdekköri vállalatának tiszta nyeresége az 1938.évi 0,4 millió pengőről a háborús években 1-1,5 millió pengőre emelkedett. A Salgónak a villamosenergia termelő és szolgáltató üzlet, a Hungária Villamossági Rt-tól élvezett tekintélyes osztalékon kivül < további profitot hozott a zagyvarónai, dorogi és szászvár-mázai erőmüvek saját üzleti nyeresége révén is. Az áramüzlet rendkívül<kedvező alakulása és kilátásai következtében az igazgatóság 1943. végén elhatározta, hogy Kisterenyén, a salgótarjáni bányászat jövendő központ jában,- uj , nagy szabású