Jenei Károly: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. és konszern vállalatai : Repertórium (Levéltári leltárak 43. Budapest, 1968)
A Salgótarjáni Kőszénbánya Bt. története
villamos erőmüvet állit fel, mely a társulat energiaszolgáltatásának alapterhelését lett volna hivatva átvenni. A terv a dorogi és zagyvarónai erőmüveknek tartalékszerepet szánt. A Salgó egyéb területén is kihasználta a háborús konjunktúrát. Dorogon nyers parafin és krezol gyártásra rendezkedett be. A tokodi bánya területén pedig 450,000 P költséggel uj fatelitő telepet létesitett. A Klotild Első Magyar Vegyipari Rt-ot és az Acetic Vegyimüvek Rt-ot 1940-ben egyesitette s a műanyaggyártást erőteljesen megindította. Budai téglaés lábatlani cementgyárát korszerűsítette. Háborús nyereségét a dorogi erőmű és krezolgyár bővítésére, valamint az Egercsehi Kőszénbánya és Portlandcementgyár Rt., nagyobb pakett részvényeinek a megvásárlására fordította.Még nagyobb jelentőségű volt a Mátravidéki Szénbányák Rt. teljes részvényállományának a megszerzése, mellyel Rózsaszentmárton, Szűcsi, lEcséd és Nagyréde határában fekvő területek könnyen kitermelhető többszáz millió q-ra becsült lignit vagyona került a tula jdonába^,. Ennek birtokában hosszúlejáratú szerződést kötött Budapest fővárossal a Mátravidéki Erőmű szénszükségletének a szállítására. A Salgó igazgatósága ezt követően a rózsaszentmártoni bányát korszerűsítette, a racionális termelést elősegítő gépi berendezéssel felszerelte és a szükséges munkaerő biztosítása végett munkáslakásokat építtetett. A szénszállítások a Mátravidéki Erőmű részére 1944-ben már megindultak. A társulat közgyűlése a beruházások részbeni fedezésére 1944. elején a 38,220,000 P-t képviselő alaptőkét 45,864,000 P-re emelte fel. Az alaptőke felemelést elhatározó 1944. február 12-i közgyűlésért, még Chorin Ferenc elnökölt, akit a németek az ország megszállása után letartóztattak. A Weiss Manfréd-család és a német Waffen SS között a WM Acél- és Fémművek átadására vonatkozó szerződés megkötése után Chorin a Weiss család tagjaival együtt Portugáliába távozott. Chorin 1919-óta mint vezérigazgató, 1925-óta pedig mint elnök-vezérigazgató irányította a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. működését. Bár tevékenységét elsősorban profitérdekek határozták meg, az ő nevéhez fűződik a vállalat naggyá fejlesztése, hatalmas ipari konszernné való alakítása, nagyszabású villamosítási program végrehajtása és nagy szénfogyasztó ipari vállalatok megszerzése. 1944. végén, amikor az ország nagy része hadműveleti területté vált, a társulat bányáinak és ipari üzemeinek a működése megbénult. Nagymány oki bányakerületének bányái és erőmüve 1944. novemberében elsőnek szabadult fel. A salgótarjáni szénmedence kiürítése 1944. december elején kezdődött meg.Míg a nagymányoki bányamüvek sértetlenek maradtak, a salgótarjáni bányaigazgatóság bányáiban nagyobb mérvű bénításokat hajtottak végre: az összes motorokat leszerelték és csak a bányák víztelenítésére hagytak meg néhány szivattyuegységet. Még súlyosabb kárt okoztak a zagyvarónai erőműben és a ferroszilicium gyárban, ahol a bénít ássál hosszú hónapokra lehetetlenné tették az üzemek újraindítását, a németek a teljes bénitásí anyagot tehergépkocsikon Németországba szállították. Sal- ' gótar*ján 1944. december 2 5-én szabadult fel. Dorogon közel há»
