Jenei Károly: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. és konszern vállalatai : Repertórium (Levéltári leltárak 43. Budapest, 1968)
A Salgótarjáni Kőszénbánya Bt. története
belül érvényesíthető opciót biztosított a maga számára. A szénvagyon gyarapítása mellett az igazgatóság főként uj üzemágak bevezetésére törekedett. Dorogon 1934-ben lepárló és fatelitő telepet létesített, lábatlani cementgyárában bevezette a mesterséges, szénsavas mész gyártását. Schiffer Miksa építési vállalkozóval és a Magyar Asphalt Rt-gal együtt ugyancsak 1934-ben megalapította a Soliditit Betonépítő Rt-ot, hogy az útépítkezésbe bekapcsolódjon. A Handlovai Kőszénbánya Rt. részvényállományát 1936-ban értékesítette és a vételáron megvásárolta a Böhmische Union Banktól a Klotild Első Magyar Veg^ ipari Rt. részvénytöbbséget. Chorin Ferenc elnök-vezérigazgató régi terveit valósította meg ezzel, aki korábban több kísérletet tett, hogy a Salgót a műanyagiparban érdekeltté tegye. A konszern státusának további erősödését jelentette a Magyar Vasötvözetgyár alapításában való részvétel. A kohászat fontos segédanyagát, a ferrosziliciumot gyártó üzem 1938-ban a zagyvarónai erőmű szomszédságában^épült fel. A második világháború kitörése után a társulat szénbányái a többi bányákhoz hasonlóan katonai ellenőrzés alá kerültek, a széntermelés fontossága a hadiipar előtérbe lépése miatt megnőtt. A budapesti központhoz egyébként a Honvédelmi Minisztérium már 1938 végén üzemi titkárt nevezett ki. A bányaüzemekben a munkásokat katonai egységekbe osztották bé. A . hadiüzemi személyzeti parancsnokok napiparancsokkal és kihallgatásokkal, valamint üzemi fogdák felállításával igyekeztek az elégedetlenkedő munkásokat megfélemlíteni és ezzel a széntermelés fokozását elérni. A hadiipar ás közlekedés egyre növekvő szénszükségletének a kielégítésére a nagy háborús nyereségekkel számoló báhyatőkések készséggel vállalkoztak, a széntermelés fokozására irányuló erőfeszítéseiket évről-évre fokozták. A társulat igazgatósága 1939-1940-ben elsősorban a szénjogok gyarapítására törekedett, ezért minden szerződésileg még le nem kötött területet a vállalat részére lefoglalt. A szénjogok állandó bővítését főként a salgótarjáni szénmedencében folyó vándorbányászat tette szükségessé, ahol a bányászatot szinte folyamatosan át kellett a termelés fokozása érdekében csoportosítani. A salgótarjáni, dorogi, nagymányoki és várpalotai bányaigazgatóság erőfeszítései és főként a munkásság munkaerejének végső kihasználása révén a társulat bányáinak kapacitását a háborús években az elérhető legmagasabb szintig emelte. A konszernné alakulás, tehát 1925 óta a vállalat széntermelésének a fejlődését az alábbi kimutatás szemléltetheti: 1925 .évben a három bányaigazgatóság termelése 16,9 m q. 1926. " " " " .16,6 Í 1927. " " " ". 18,2 " 1928. " " n " 19,9 "
