Gáspár Ferenc, Kósa Éva: A Bauxit Trust A. G., az Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt. és konszern vállalatai : Repertórium (Levéltári leltárak 41. Budapest, 1968)
Bevezetés
báiixitlelőhelyeket és tárgyalásokat kezdett a^ Vereinigte Aluminium^Wer.ke A«G. és az Otavi Minen und Eiseiíbahn Gesellschaft cégekkel* A tárgyalások eredményeképpen a ^ét német vállalat belépett a Bauxit Trösztbe* A német cégek 4-6000 részvényt vettek át f ezen felül hitelt nyújtottak a gánti bánya kiépítéséhez'* Ellenértékül hosszúlejáratú szerződésben évi 50—90 000 tonna bauxit szállítását kötötték ki a' maguk számára, amely feltétel teljesítéséhez a magyar kormány is hozzájárult, A bauxitbányászat kedvező kilátásai felkeltették a legnagyobb magyar ipari tőkés csoportok érdeklődését is* A Magyar Általános Kgszénbánya nagy lehetőséget látott a bauxiténak cementté való feldolgozásában, ezért időközben megvásárolta a Tapolcai Bánya Rt, részvényeit, hogy a nyersanyagot a maga számára biztosítsa. Az Aluminiumérc Bánya és Ipar Rt., viszont, amelyet ekkor a kormány kötelezett ugyan feldolgozó ipar létesítésére, ezen a terén szívesen együttműködött volna más vállalatokkal. A Weiss Manfréd-konszern és Salgótarjáni Kő— .... szénbánya Rt. - részben a MÁK-kal folytatott konkurrenciaharctól indíttatva — hajlandó volt bekapcsolódni a bauxitfeldolgozó iparba*. A hosszú és bonyolult tárgyalások eredményeképpen mindhárom magyar nagytőkés vállalat bevonult a Bauxit Trust A.G.^ba, amelynek fejében az Aluminiumérc vállalta, hogy bauxittermelésének 25 %-át a hazai igények kielégítésére fordítja és egy időre a maga részéről nem fog bauxitfeldolgozó gyárat létesíteni. A MÁK - amely már megkezdte a felsőgallai bauxitcementgyár építését - a Tapolcai Bánya Rt. részvénytöbbségét eladta az Aluminiumércnek, az utóbbi viszont kötelezettséget vállalt megfelelő mennyiségű bauxit szállítására, Ezen tulmenőleg érdekeltséget is vállalt a MAK által Csehországban alapított Bauxitcementfabrik Ladce A.G.» pozsonyi bauxitcementgyárban. A gánti bányaüzem 1925-ben kezdte meg a termelést, 1926-ban elkészült a Bodajkra vezető 16,5 km hosszúságú iparvasut és lehetővé vált a bauxitexport megindítása is. A bánya
