Gáspár Ferenc, Kósa Éva: A Bauxit Trust A. G., az Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt. és konszern vállalatai : Repertórium (Levéltári leltárak 41. Budapest, 1968)

Bevezetés

termelése már 1927—ben évi háromszázezer tonna fölé emelkedett, és ezzel a teljesítménnyel a világ egyik legnagyobb bauxitbányája lett. A kitermelt bauxit 75-80 %-át Németországba expprtálták-, a fennmaradó mennyiség bőven elegendő volt a belföldi igények ellátására* Ezért a Tapolcai Bánya Rt—ot a MÁK és az Aluminiumérc névleg fenntartotta ugyan, de a halimbai kutatásokat leállították és csak a második világháború alatt folytatták újra* 1929—ben részben a korábban megszerzett, másrészt újonnan vásárolt vagy bérelt bauxitelőfordulásokra,Jugoszláviában is önálló vállalat alakult Kontinentalno Bauksitno Rudokopno i Industrijsko d*d. , Zagrab nevén* A húszas évek végére a Bauxit Trust A.G. és az Aluminiumérc Bánya és Ipar Rt, konszernje megszilárdult, és nem csak a magyarországi bauxitbányászatban foglalt el szinte egyeduralkodó helyzetet, hanem Délkelet—európai termelésével együtt a világ egyik legnagyobb bauxitvállalatává vált. Magyarország bauxitbányászata ezekben az években - a jugoszláviai termelés mennyiségét nem is számitva a harmadik helyen állt a világtermelésben. Az 1929—1933- évi gazdasági világválság súlyosan érintette a bauxitbányászatot is* A válság évei alatt a németországi export szinte teljesen összezsugorodott', . a gánti bányánál óriási eladatlan készletek halmozódtak fel. Az export növekedése csak a harmincas évek közepe táján meginduló nyilt német fegyverkezés~ nyomán következett be, 1935-ben a Gántról kiszállított bauxit mennyisége már elérte az 1927* évi volument, A válság okozta nehézségek változást idéztek elő a konszern" üzletpolitikájában is. A német export bizonytalansága, a bauxitcementgyártás sikertelensége

y főleg azonban a magyarországi fegyverkezés megindulása arra ösztönözték a vállalatot, hogy megkezdje saját keretei között a bauxitfeldolgozó ipar megteremtését. 193^-ben Magyaróvár ott felépült és megkezdte a -