Bakács István: Károlyi család nemzetségi és fóti levéltára : Repertórium (Levéltári leltárak 33. Budapest, 1965)

Nemzetségi levéltár

vagy "radicalia." Másodszor olyanok, amelyek valamilyen jog vagy kötelezettség "megvilágítását

11 /dillucidationem/ adják, ezek az "acták". Végül vannak "értéktelen" iratok. A levéltár elrendezése szempontjából hat nagy csoportot javasol felállítani. Az első az egyes uradalmakra vonatkozó iratanyag,ez is két részre oszlik: a/ "documenta vei acta, quae iura vei obligationes concernunt,vel_al L dillucidationem Jurium vei Obligationum faciunt", tehát adományok, statuciók, ellentmondások, örökvallások, Urbáriumok, összeírások, határjárások, szerződések, bírói Ítéletek és a mindezekre vonatkozó levelek; b/ gazdasági iratok: inventáriumok, utasítások, számadások, adás-vételi szerződések stb. Második csoport: konvenciók, kontraktusok stb. Harmadik: végrendeletek, örökségekkel kapcsolatos iratok. Negyedik: iratok, melyek a családot "in genere" illetik, tehát osztályok, genealógiák stb. Ötödik csoport a közügyekre vonatkozó iratokat foglalja magába, mint pl. országgyűlési iratok, a Haditanács, Helytartótanács, Kancellária, Kamara, hadbiztosságok leiratait, királyi parancsokat, megyei iratokat stb . Végül a hatodik csoport foglalná magába a pillanatnyilag nem birtokolt javakra, jogokra vonatkozó okleveleket, iratokat. A harmadik javaslat a Püspöky után következő, már rendszeres és állandó levéltárosé, Udvarhelyi Ferencé, mely 1770 januárjában, tehát már le véltárossága ideje alatt kelt. Elsősorban már nem is a levéltár rendezésének, szisztémájának kérdésével foglalkozik, hanem inkább az iratok megfelelő kezelését, reponálásuk fontosságát és módját irja körül. Ez érthető is, hiszen ekkor már megindult, elfogadtatott az újrarendezés Udvarhelyi-féle rendszere. Károlyi Antal 1

769 október 17-én rendszeres, állandó levéltárosi állást szervezett és kinevezte erre Udvarhelyi Ferencet, akinek szintén jogi végzettsége volt s már évekkel