Bakács István: Károlyi család nemzetségi és fóti levéltára : Repertórium (Levéltári leltárak 33. Budapest, 1965)

Nemzetségi levéltár

előbb a család szolgálatában állt. /Gyakorlatilag már 1768ban M

in actuali officio" volt, mint levéltáros./ Fizetése évi 240 rajnai forint és kb. 500 forintnyi természetbeni javadalmazás. Udvarhelyi a második javaslat által felsorolt anyagot - a számadások, valamint a közügyekre vonatkozó csoport leszámításával - egy egységes sorozatba rendezte, 64 ladulában helyezve el az anyagot. Ez a nagy sorozat - kb. tizezer oklevél, irat - a Károlyiak összes birtokaira vonatkozó írásokat foglalja magába, s birtokonként, falvanként időrendben halad előre. Minden laduláról külön, igen pontos és részletes elenchust készített, ezekből pedig ismét csak igen precíz birtok-, és családnév mutatókat. Ez a 64 ladula - illetve néhány évvel később hozzá ragasztott, "a"-val jelölt betoldásokkal együtt 72 - alkotja tehát a levéltár törzsanyagát. A rendezés már 1769-ben megindulhatott, s a jelek szerint 1772-re nagyjából be is fejeződött, - ezután már csak toldások, simítások következtek. Ehhez a nagy sorozathoz járult az adósságokkal és hitelekkel kapcsolatos, nevek betűrendjébe szedett sorozat. Udvarhelyi ezeket az iratokat is revideálta és a 65-78*ladulába helyezte el; Amikor tehát Udvarhelyi átadta a levéltárosságot utódának, 1786-ban, a levéltár rendezett része 78 ladulából állt. A számadásanyag, személyi levelezés stb. továbbra is "különböző szekrényekben és ládákban" rendezetlenül maradt. Közben azonban a Károlyiak hatalmas birtokai szomszédságában kitört a Hóra-Kloska féle parasztfelkelés, sőt, hullámai átcsaptak a Karolyi birtokokra is. Veszélyben voltak a féltve őrzött kincsek, amelyek a földesúr "jogait" őrizték a jobbágy sággal szemben. Károlyi Antal parancsára sietve felpakolták a levéltárat kilenc nagy társzekérre 1785 január 9-én

, és fegyveres kiséret mellett elszállították Nagykárolyból Pestre.