Zimányi Vera: A herceg Batthyány család levéltára : Repertórium (Levéltári leltárak 16. Budapest, 1962)

BEVEZETÉS

genbrunn/; Szentmiklée /St.Nikolaus/j Szombatfalva /Sumetendorf/; Sztinyék /stinatz/; Tobaj; U;Jhegy /Neuberg/; Zaicfalva /Hasendorf./ A németujvéri uradalomhoz tartozô* ôroég tartomény falvai /kbzultik ma 3 Jugoez­léviéhoz, a tbbbi Magyarorszéghoz tartozik/: Bajénhéza, Bukalja, Ddvidhdza, Felsô'­rékos, Hodos, Ispénk, Kdpolnésfalu, Kapornak, Kerca, Kotorroénszeg, Nagyrékos, Ôri­szentpéter, Pankasz, Senyehdza, Szakmér, Szata, Szomoréc, Zalafô". A németujvdri uradalom falvai a kbzségek német nevének abc-rendjében» Beutsch Bieling /Biicks/; Bocksdorf /Baksafalva/; Dobersdorf /Dobrafalva/; Eltendorf'/Kbrtvé­lyes/; Bisenhtittl /Jeszeré/; PUzes /Magyarorszdghoz tartozik/; Gamischdorf; Gerers­dorf /Szentgrét/; Glaeing /Galasér/; GUssing /Németujvér/ oppidum; GUttenbach /Pin­kéc/j Hasendorf /Zaicfalva/; Heugraben /Sirovnica/; Heiligenbrunn /Szentkut/; Heili­genkreuz /Keresztur/; Inzenhof /Godbr/; Kaltenbrunn /Hidegkut/; Kbn-'gsdorf /Kirély­falva/; Krottendorf /Horvàthfalu/; Kuki..irn /M. és N. Kukmér/; Limbach /Limpék/; Deutsch Moschendorf /Néraetséroslak/; Mbrbisch, Klein-, Gross-, /Kismedvee, Nagymed­ves/; Neuberg /Ujhegy/; Neusiedl; Neustift b. GUssing /Gbdorfô/; Olbendorf; 011ers­dorf /Bardtfalva/; Poppendorf /Patafalva/; Punitz /Pénic/; fiauchwart /Bort/; Rehgra­ben /Prasosa/; R e inersdorf, Deutsch-, Kroatisch- /N. és H. Sémdnd/; Rennek /Ma­gyarorszdghoz tartozik/; Hohr /Nédas/, Rohrbrunn /Nédkut/; Rudersdorf /Radafalva/; Schallendorf; St.Michael /Pusztaszentmihdly/; St.Nicolaus /Szentmiklés/; Stegers­bach /Szentelek/; Steinfurt /Lipéc/; Steingr tben /Bénya/; 3tinatz /Sztinyàk/ Strem; Sumetendorf /Szombatfalva/; Tschantschendorf /Csencs/; Tobaj; Urbersdorf /Orbdnfal­va/; Zahling /Câli ••;•/. A 12. szdzadban a pannonhalmi apdtség ald tartozé bencés szerzetesek épitet­ték a vérhegyen monostort, melyet III. Béla kirély elvett tôlUk, hogy ott erésséget épitsen. IV.Béla vérat épittetett a monostor helyén /Ujvdr/. A Héder nembeli Kôsze­giek birtoklésa utén a 14. sz. nagy részében ismét kirdlyi kézen volt, mig 1391-tél Séréi Lészlé nyerte el a vérat a hozzd tartozé 26 faluval. Séréi Ldszlé fia és an­nak utédai mér a Levai Cseh nevet hasznélték; 1427-ben uj adomdnyt szereztek az ura­dalomra, melyhez ekkor mér az ôrség 18 falva is hozzdtartozott. 1459-ben Ujlaki Miklés erdélyi vajda nyerte el a birtokkoroplexumot, majd a csaléd kihaldsa utdn 1524­ben Batthydny Perenc fépohérnok és unokabccse, Kristéf kapott rd birtokadomdnyt. Et­t5l kezdve a Batthydny coalad egyik tbrzsbirtokdvé vdlt a németujvéri uradalom. A csaléd két égra- hercegi éo gréfi dgra - szakaddsa utdn as uradalmat is kétfelé osz­totték. Ôrség tartomany a gréfi égnak jutott s kbzottUk osztodott tovdbb. A gréfi égra esé birtokfél a csaléd tbbb égra szakadésa révén, kisebb részekre bomlott. Nap­jainkban Németujvérott mind a hercegi, mind a gréfi dgnak vannak birtokai. RO HONC /REC HNIIZ/ Vas megyei vdr és uradalom, tartozékai» Rohonc oppidum /Rechnitz/, Perenye, Velem, Cék, Incéd /Durnbach/, Csém /Sohandorf/, Nagy- és Kisnarda, Csajta /Schachendorf/, Hodész, Ô-Hoddsz /Hodis/, Alsécsatdr. E helységek kbzUl Magyarorszéghoz tar ;ozik: Cék, Velem, Perenye, Nagy- és Kisnarda, Alsécsatdr; a tbbbi Auszt^idhoz kerUlt. Rohonc és tartozékai 1404-ben kerUltek ét a Németujvériak kezébôl Garai Mik­lés nàdor és testvére, Jénos birtokéba. Az uradalom a 40-es években - épp ugy, mint Szalonak - Ausztriéhoz keriilt zélogbirtokként. Mdtyés kirdly fegyveresen szerezte vissza Rohonc vdrdt és 1476-ban tartozckaival egyutt dgyubntémesterének, Prusciai Margenwerder Jakabnak adoraanyozta. Ez 1490-ben eladta a birtokot Paumkircher Andrée fiainak: Vilmosnak és Gybrgynek. A Paumkircherek birtoklasdnak idején véltak Rohonc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom