Zimányi Vera: A herceg Batthyány család levéltára : Repertórium (Levéltári leltárak 16. Budapest, 1962)

BEVEZETÉS

és Szalonak tdrsuradalmakkd. A leanydgi brbkbsbdés révén rovid idôre tbbb kézen dt­ment birtokot 1527-ben azutan I. Ferdinand kirdly Batthydny Ferenonek adomdnyozta, s ez uradalom évszdzadokon kereszttil a Batthydnyak egyik tbrzsuradalmdvd vdlt. 1662­ben két részre osztottak a dominlumot Kristéf /a hercegi dg ose/ és Pdl /a gréfi ag 6se/ kbzbtt, a vdr&t és nagyrészt az egyes falvakat is elfelezve. Pdl fiai; Fe­renc és Zsigmond az ôket illeté rohonci és szalonaki réazjészdgot oly médon osz­tottdk tovdbb maguk kbzbtt, hogy a rohonci részek Ferenonek, a szalonaki részbir­tokok pedig Zsigmondnak jutottak. A Batthydny Lajos nédor és Batthydny Zsigmond, valamint Imre kbzbtt 1746-ban, ill. 1748-ban létrejbtt csereszerzédéstmellyel a nddor a fiatalabb dgtdl megvdltotta és a hercegi dg részére biztositotta a rohonci és szalonaki uradalmakat, a 18. sz-ban nagy csalddi perrel tdmadtdk meg. A 19.azd­zad kbzepén Rohon'- gr. Batthydny Gusztdv, Szalonak pedig gr,Batthydny Lajos és Kris­téf tulajdondban volt. SARKELLÉKI JÔSZÂ G /3ATTYÀN/ Tartozékai» Battydn, Polgdrdi, Somlé, Csabja és Zamdrd. /Fehér és Somogy m./ A csalad ôsi fészke, innen nevezik magukat Batthydnyaknak. 1397-ben Zsigmond kirdly Kôvdgé Ors-i Gybrgy részére zalogositotta el a birtokot, ettél kezdve a csa­ldd tulajdondban taldljuk, idôloges zalogoldsoktél eltekintve. 1660-ban felosztot­tdk az idôsebb és ifjabb dg kbzbtt, de 1712-ben a gréfi dghoz tartozé Batthydny Ferenc Strattraann Eleonérdnak s igy az idésebb dgnak adta a fiatalabb dg részé­b<5l 6t illetô l/3-ot. 1746-ban Zsigmond is Batthydny Lajos nddornak engedto dt ré­ozét, mds jéazdgok fejében. Az 1746-ban inditott perben viszont Batthydny Àddro és Zsigmond visszakbvetelték az dtengedett és kordbban éket illeto 1/3-1/3 részeket. 1750-ben sor keriilt ezek elkiilbnitésére és szétvdlasztdsdra is. SELLYE Somogy és Baranya megyei uradalom. Tartozékai: Somog y megyében Sellye oppidum, /azéta Sellyét Baranya vdrmegyéhez csatoltdk dt/ Hatvan, valamint a kbvetkezô pusz­tak: Sztdra, Bodony, Girice, Legincee, Szdrazszeg, Haraszti, Szigecskis, Agi,Diés; Baranya megyében: Szopok, Aisé Jdnosi, Koralé, Nagy Csdny, Kis Csdny, Zaldta,0az­ré, Gilvdnfa, Marécaa, Kdklcs, Ôcsdrd, Kisasszonyfa, Pazddny, Nagyfalu, Tapolca, Piské/vagy Visté?/, valamint a kbvetkezô pusztdk: Kis Vertike, Ses Vertike, Endessi, Pdly, Fblsô és Aisé Vaskapu, Ternyeld, két Agi, Berki, Nezér, Kapolna, Nemes Apd­tij Gyulanc dUlé, farkasfalvi malom, Fblsé Jdnosi, Csipan, Szentimre, Kbkényes. A 16. szdzadban az uradalom az Istvdnffy csalddé volt,, majd a torbkbk raeg­ozdlltdk a vidéket. A felszabadité hdboruk utdn fiskalis javakkd nyilvdnitottdk. 1715-ben v.Auersperg és Traun gréfnô kapta meg az uradalmat, melyet 1747-ben utéda 24000 ft-ért adott el Batthydny Lajos nddornak, aki kirdlyi hozzdjarulast is szer­aett a vételre. Lajos haldla utdn 4 fia osztozkodott 1766-ban: Sellye Àddmnak ju­tott, majd II.Lajosé s 1806-ban ennek fidé, Jdnosé lett. A 19.sz. kbzepén fbldee­ura gr. Batthydny Kdzmér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom