Szászi András: A Belügyminisztériumi Levéltár 1867–1945 1. : Repertórium (Levéltári leltárak 15. Budapest, 1961)

I. Belügyminisztérium

Belügyminisztérium 1867 - 1945 1. A Belügyminisztérium, egykorú hivatalos nevén::M.kir. Belügyminisztérium az 1867-ben visszaállított magyar minisztériumok egyike volt. A kiegyezéskor újra hatályosnak elismert 1848, évi III. tc. alapján alapitották meg s 1867. március 11től - az 1919. évi Tanácsköztársaság idejét kivéve - ,1945.április 4.-ig működött. A Tanácsköztársaság idején ugyanis a minisztériumot megszüntették és helyette Belügyi Népbiztosságot szerveztek. A Tanácsköztársaság bukásakor azonban a Belügyi Népbiztosságot feloszlatták, s a helyét a visszaállított Belügyminisztérium foglalta el. Közben a franciák által megszállva tartott országrészen Arad, illetve Szeged székhellyel ellenforradalmi konnány s azon belül belügyminisztérium alakult, amely az ellenforradalom hatalomrajutasáig működött. A Tanácsköztársaság bukása után visszaállított Belügyminisztérium az 1914-es háborús események miatt már korábban ki nem telepitett személyzetének és iratainak egy részével 1944. november első felében Budapestről az ország nyugati felére menekült. A minisztérium egészségüggyel foglalkozó XV., XVI. és XVII. osztályát ugyanis 1944 áprilisában a légitámadások elől Balatonlellére, a rendőri büntető osztályt pedig Ikervárra telepitették. A nyugatra menekült minisztérium székhelye a Vas megyei Sárvár lett. Öt hónappal később, 1945-április 4-én, Magyarország teljes felszabadulásakor a M.kir. Belügyminisztérium végleg megszűnt. A korábban felszabadult országrészen: Debrecenben akkor már működött az Ideiglenes Nemzeti Kormány Belügyminisztériuma, amelynek hatáskörét végül az egész ország területére kiterjesztették. 2. 1867-ben, amikor a Belügyminisztériumot megalakították, az ügykörét is meghatározták. A dikaszteriális rendszer megszün-