Szászi András: A Belügyminisztériumi Levéltár 1867–1945 1. : Repertórium (Levéltári leltárak 15. Budapest, 1961)

I. Belügyminisztérium

Te t és ével feloszlott helytartótanács és az ugyancsak megszüntetett magyar és erdélyi udvari kancelláriák, valamint a bécsi minisztériumok által tárgyalt magyar vonatkozású ügyféléket felosztották a magyar minisztériumok között, s az ország belviszonyainak igazgatására, a közjogra, a rendészetre, a közegészségre, a közjólétre és az országos alapokra vonatkozó ügyeket a Belügyminisztérium ügykörébe sorolták. Ezeken kivül még a saját belszervezetének, működésének, személyzetének és a feloszlatott hatóságok személyzetéből további szolgálatra át nem vett, valamint már korábban nyugdíjazott személyeknek ügyei is a minisztérium ügykörének részei voltak. Fennállása alatt a minisztérium ügyköre sokszor változott. Az országgyűlés által hozott törvényekből, valamint a kormány által kiadott és a minisztérium saját rendeleteiből is azoknak végrehajtása során számtalan uj ügyféle keletkezett és került a Belügyminisztérium ügykörébe. Erre példa az 1871. évi XVIII. tc. a községek rendezéséről, s ennek módosítását tartalmazó 1876, évi V* tc, az 1876. évi XIII. tc. a cseléd és a gazda közötti viszony szabályozásáról, a gazdasági munkásokról és napszámosokról, az 1876. évi XIV. tc. a közegészségügy rendezéséről, az 1877* évi XX. tc* a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről, az 1879. évi L. tc. a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről, az 1881. évi III.tc. a csendőrségről, az 1881. évi XXI. tc. a fővárosi rendőrségről, az 1894. évi XXXIII. tc. az állami anyakönyvezésről, az 1903. évi V. tc. a külföldieknek Magyarország területén lakhatásáról, az 1903. évi VIII, tc. a határrendőrségről,az 1912. évi IXIII. tc. a hivatalos hatalomról, az 55154/1904. B.M. sz. rendelet á sztrájkmozgalmakról, az 1909. évi II. tc. a kivándorlásról, az 5481/1914. ME. rendelet a gyülekezési jog korlátozásáról, az 1914. évi XIV. tc. a sajtóról, az 1919. évi 5047. M.E. sz. rendelet a rendőrség államosításáról, az 1921. évi III. tc. az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről, az 1929. évi XXX.tc. a közigazgatás rendezéséről, az 1936. I. tc. az orvosi rendtartásról, az 1939* évi II. tc. a honvédelemről,az 1939. évi IV. tc. a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról, az 1942. évi XXII. tc. a vármegyei, városi ós községi tisztviselők alkalmazásának, valamint egyes szolgálati viszonyainak átmeneti szabályozásáról stb. Ezeken kívül még számtalan olyan törvényt és rendeletet