Soós Imre: Az Egri Érsekség levéltára (Levéltári leltárak 3. Budapest, 1957)

Bevezetés

Esterházy Kár-j y püsp:m (1732--? 79&) Egerben és az egyházmegyében nagyarányú építkezéseket hajíott végre, ezek érdekéber; minden eszközzel fokozni kívánta a püspöki uradalom bevételeit Az egyes gazdaságok tiszteit szigorúan elszámoltatta. Az uradalom irányításához széleskörű bürokratikus szervezetre volt szükség. E célból gyors ütemben építette ki az uradalom Jószágkormányzói hivatalát, a pénztári hivatalt, a számvevőséget, az ügyészi és építészeti hivatalt, valamint a küüő gazdasagokban a szára tartóságokat. Az uradalom központjában a sok hivatalnok a különléle naplók, elszámolások, Jövodelemkimutatások, szerződések, összeírások, urbáriumok,, gazdasági ülésjegyzökönyvek és levelezések, úriszéki perek soha nem látott tömegét hozza létre. Fokozódik az iratíermeSés az egyházmegyei, kancellárián és a szentszéken is. Esterházy 1778-ban íolállitja a vasajtós, vaüíáblás gazdasági levéltárat, 1779-ben az egyházi levéltárat. Mindkét levéltárban bizonyos tárgyi csoportosít.ás alapján nagybetűs jelzettel e'!á*att iratcsomókba rakják szét az iratokat, a csomókon belül pedig az egyes (j;. v:J-> arab számjeizetet kapnak. Ezen első rendezés eredményekónt lajstrom könyvek is jönnek létre, k gazdasági levéltár kezelője feltehetően a jószágkormányzói vagy ügyészi hivatal egyik írnok*-, az egyházi levéltár gondozója pedig «szentszéki levéltárost elnevezéssel az egyházmegyei kancellária egyik papi alkalmazottja volt. Mindkét levéltár - archívum, conservatorium, tabularium elnevezéssel - egyben az irattár feladatkörét is ellátja, gyűjti, őrzi és kezeli az egyházmegyei kancellária és szentszék, illetve a gazdasági és ügyészi hivatalok legújabb iratanyagát is, Esterházy halála után az aránytalanul nagy kiterjedésű egri püspöki egyházmegyét felosztották. 1804-ben területéből kialakították a kassai és szatmári püspökséget, az egri püspökséget pedig érseki főegyházmegye rangjára emelték, A felosztás az uradalomra is kiterjedt s annak birtokállományát jelentősen csökkentette. Az uj egyházmegyék számára 1804-ben kiválogatták és rövidesen átadták a területüket érintő iratokat. Az egyházi levéltár megosztására nézve oly megállapodás jött létre, hogy amely iratok az uj egyházmegyékre vonatkoznak s a levéltár anyagából kiemelhetők, azokat elviszik, a.melyek pedig valamilyen vonatkozásban az egri íőegyházmegyét is érintik, azokat lemásoltatják s a másolatokat viszik át az uj egyházmegyék levéltárába, A gazdasági levéltárból a birtokíelosztás következtében az újonnan alakított kassai és szatmári püspöki és káptalani uradalmak falvaira vonatkozó füzetalaku összeírásokat adták át nagy tömegben. Az iratok átadása következtében különösen az egyházi levéltár iratainak mennyisége csökkent igen jelentős mértékben, hiszen elszállították a 2:2 elcsatolt esperesi kerületre vonatkozó öszszes iratokat s csupán az egri érseki kv egy ház megyéhez sorolt 14 esperesi kerületre vonatkozó iratok maradtak itt, bár kétségtelen,, hogy az egri egyházmegye lett ezután is a legnépesebb. De Egerben maradt az egyházmegyei proíocollumoi: 1600-4804. évi eredeti sorozata is. mely az elcsatolt kassai és szatmári püspökség területére is nagyszámú bejegyzéseket tartalmaz. Az iratátadás gyökerestül felforgatta mindkét levéltár rendjét, ezért Fuchs érsek 1805-ben azok teljes átrendezésére adott utasítást Ennek folytán az egyházi levéltárban az 1804 előtti püspöki korszak iratanyagát lezárták s a régi nagybetűs jelzeírenöszert mégsemraisitve, a régi le véltárnak nevezett ittmaradt anyagot nyolc tárgycsoportba tagolták és egy összefüggő számsorba lajstromozták. Az 1804 utáni - érseki -- korszak iratait uj levéltár cim alatt egyelőre a kancellária az ekkor bevezetett foíyöszámos iktatás rendjében őrizte. A gazdasági levéltárban 1805-ben az 1777. évi első rendszert megsemmisítve, uj rendszerezést hajtottak végre. Ezúttal tárgyi csoportosítás alapján római számmal jelölt kilenc classisba. osztályba sorolták a 3917 darabra szaporodott levéltári anyagot, az iratok pedig" a kilenc classison belül egyetlen folyamatos számsort kaptak. De ez a rendszerezés sem volt végleges. Az uj egyházi és az egész gazdasági levéltár végleges, ma is meglévő rendszerének megalkotása 1820-1830 között történt meg. Mindkét levéltárat elválasztották az öt évnél fiatalabb iratokat kezelő irattártól. Az egyházmegyei uj levéltár mai rendszerét Hangonyi József érseki levéltáros, a gazdasági levéltárét Králik Gábor jószágigazgató alakította ki az 1820-as évek elején. Az 1804 utáni érseki iratanyagot tartalmazó tuj* egyházi levéltár - «archivum novunu •őt év után veszi át a levéltárivá érlelődött iratokat az érseki kancellária irattárától, a protocolium - iktatókönyv - egykorú iktatószámainak sorrendjében évfolyamonkint csomózva. Ekkor a végleges elhelyezésnél abból a célbóí, hogy minden pap. minden plébánia és a személynévhez vagy