Soós Imre: Az Egri Érsekség levéltára (Levéltári leltárak 3. Budapest, 1957)

Bevezetés

helynévhez nem fűződő minden tárgy -meritum - iratai együvé kerüljenek, szétszedik az iktatószámok rendszerét és a personale-locaie-meritum-consistoriale clmü négy csoportba rakják szét az iratokat. E csoportokon belüi minden papnak, mindem plébániának, minden tárgynak és minden szentszéki bírósági évfolyamnak van egy vagy több kis iratcsomója, évszámok és azokon belül ugró iktatószámok sorrendjében. A gazdasági levéltárbari Králik és lajstromozó társai által végrehajtott ujabb rendpzés 1820* 1830 közt sorrendben már a harmadik volt s megsemmisítette az 1777. és 1805 évi Irattári rendszeri, de azért mindkettőnek alapvető elgondolásait kellő egyszerűsítéssel átvette és továbbfejlesztette. Átvette az 1805. évi irattári rendszerből a classis-beosztást, az 1777. évi rendszerből pedig a nagybetűs fasciculus-beosztást s e kettőt egyszerre alkalmazta olyképpen, hogy a rógi Jogbiztositó okmánygyüjteményí, vagyis a régi gazdasági levéltárat és az uradalmi központ gazdasági, pénztári, számvevőségi iratait vagyis az ujabb irattárat együttesen 6 classlsba osztotta be, az osztályokon belül pedig nagybetűvel jelzett tárgycsoportokat • íasciculusokat, csomókai - alkotott, A csomókon belül az egyes iratok arab számjelzetet nyertek, Králik mindegyik classishoz pontos lajstromot készíttetett, sőt az első és harmadik classishoz névmutatót is. Az általa felállított levéltári rend-szer a gazdasági levéltárban 1850-ig változatlanul íennállott Az uradalom központi Jószáglgazgatóságának évről-évre növekvő irattermését a hat classis tárgykörének megfelelően széttagolták és folyamatosan belajstromozták abba a classisba, amelybe tárgyánál fogva tartozott, így a classisok Iratanyaga 18504g rendszeresen bővült, a segédkönyveket pedig folyamatosan kiegészítették az uJ besorolásokra vonatkozó bejegyzésekkel, A Jobbágyság felszabadítása folytán 1848-tól kezdve a II-4V. classis irattermése megszűnt, a sorozat lezárult. 1850 után áz uradalom egész levelezésiben rendszeresítették a beadványok iktatását, a gazdasági év végeztével az egyes gazdaságoktól beérkezett nagytömegű számadásokat pedig évfolyamon kint kötegelve gyűjtötték. Ennek folytán a classls-rendszerü iratkezelés minden vonatkozásban megszűnt, ehelyett a beadványokat a legújabb időkig iktatószámok sorrendjében, a számadásokat pedig évfolyamonkint csomózva helyezték el. A 144 polcfolyóméter terjedelmű gazdasági levéltárról a Levéltári Közlemények 1955. évfolyamában e sorok Írójától ismertetés jelent meg. Az egyházi levéltár anyagából a nemzeti érdekű magánlevéltárrá nyilvánítás és közös kezelésbevétel után 1954 nyarán az 1923 után keletkezett iratok a tulajdonos saját kizárólagos kezelésébe, az érseki irattárba kerültek vissza. így Jelen leltár az egyházi levéltárból csak az 1923 előtti anyagot öleli fel. Ennek terjedelme 316 polcfolyóméter. Az iratanyag nyelve a gazdasági levéltárban 1830-ig latin, az egyházi levéltárban mind a mai napig latin. Ezért jelen kiadvány az egyházi igazgatásban has aiálatos, de kevésbé közismert latin szakkifejezések magyar fordítását közli az egyházi levéltár leltárának szövegében. A gazdasági levéltár leltárában sürün ismétlődő és magyarázatot igénylő latin szakkifejezésekhez viszont az ismétlések elkerülése végett nem a leitárszövégben, hanem annak végéhez fűzött külön, betűrendes, szótárszerű függelékben adunk rövid magyarázatot. Azt pedig, hogy az egyházi igazgatás sajátos íogalmai - pl. joghatóság, kötelék! per, köztisztességi akadály stb. - mit jelentenek, szaklexikonokban vagy kánonjogi könyvekben találja meg az olvasó.