Maksay Ferenc: Kéziratos térképek a területi állami levéltárakban: I. Debreceni Állami Levéltár II. Egri Állami Levéltár III. Esztergomi Állami Levéltár (Levéltári jegyzékek 1. Budapest, 1965)

Bevezető

kataszteri feliig yel< íorző'tt • Xu ízteri térképek" /K/ különülnek el egymásból. Mivel jegyzékünk célja a kéziratos térképek megismertetése, nyomtatott térképek csak kivételkép kerültek benne leirásra /csupán az 18oo. előtt megjelenjek/ ? a sokszorosítottak /fénymásolatok, litografáltak, stb,/ közül pedig csak azok

5 amelyek megyénél kisebb területet ábrázolnak. /A sorszámok folyamatossága ezért mutat néhol hiányokat,/ Az egyes levéltárak teljesen azonos, de külön számok alatt őrzött térképeit attól függően vettük fel a kötetbe közösen vagy külön-külön, hogy egymás mellett, vagy egymástól távol van-e az őrzési helyük* Jegyzékünkben minden térkép leirását a levéltári jelzet vezeti be. Vele r iorban található meg a topográfiai meghatározási annál.. . helységnek /vagy helységednek,, ha számuk nem haladja meg a hármat/ ma érvényes neve, amelyhez /amelyekhez/ az ábrázolt terület ma tartozik /elcsatolt terület esetében az utolsó hivatalos magyar elnevezés/. Alattuk zárójelben tüntettük fel a megye nevét az 1918-as beosztás szerint /törvényhatósági jogú városoknál tehát ez a hely üresen maradt/, majd a mai megyenevet /elcsatolt terület esetén országnevet/, az utóbbiakat betüröviditéssel. Folyó- és útszakaszt ábrázoló térképek esetén ugyancsak a folyó, ill. ut mellett fekvő helység /helységek/ neve került kivetitésre, 3-nál több helység esetében pedig vagy a folyónév, vagy az ut- ill, folyószakasz meghatározása /pl, Nagykanizsa-marcali uty a Duna folyó Visegrád és Budapest közt/, ill. egyszerű területmeghatárózás /pl. Somogy m., É~Dunántúl/, A térképek eredeti elmének átírásánál általában ragaszkodtunk a betühüséghez, ez azonban nem terjedt ki a nagy- és kisbetűk használatára, sem az egybe- és különirásra, ill, az interpunkcióra /tulajdonneveknél azonban az utóbbiakat is igyekeztünk az eredetihez hiven vissza-