Maksay Ferenc: Kéziratos térképek a területi állami levéltárakban: I. Debreceni Állami Levéltár II. Egri Állami Levéltár III. Esztergomi Állami Levéltár (Levéltári jegyzékek 1. Budapest, 1965)

Bevezető

III « * * adni/. A túlságosan terjengős elmeket az átírásban rövidebbre fogtuk; a kihagyásokat ilyenkor pontok jelzik, kivéve a rendi elmeket /tekintetes, méltóságos• stb*/, amelyeket minden külön jelölés nélkül mellőztünk/ Iredeti eim híján a jegyzék készítője által adott elmet közöljük /zárójelben/, vagy ehelyett gyakran a cimnek nem tekinthető, de a térkép hátlapján olvasható egykorú futó följegyzést /az ábrázolt területre, esetleg a térkép jellegére vonatkozót, amely azonban nem mindig pontos és szabatos/. A térkép szerzőjének családnevét betűhíven, keresztnevét idegen nyelvi szöveg esetében magyarra fordítva, különben ugyancsak betűhíven találja meg kötetünkben az olvasó* A szerző foglalkozásaevét az eredeti szövegnek megfelelően irtuk át. Utána a térkép kelte /ill# keltezés hiján zárójelben a hozzávetőleges kelet/ következik* A méretarányt a régi térképeken legtöbbször bécsi ölök és mm-ek viszonylatában adtuk meg /csak ritkán, egészen kézenfekvő esetekben korrigálva a helyszíni mérés adatait/* A méretet cm-nyi pontossággal közöltük, főbb egyforma méretű szelvény esetén az adott számok egy szél vény méreteit jelzik. * Az adatközlést a másolásra, sokszorosításra, nyomtatásra, 111. a szelvény- vagy példányszámokra vonatkozó megjegyzések zárják be. A szerkesztők, bármilyen erőfeszítéseket tettek is a mintegy 2o kartoték-készitő munkájának minél teljesebb öszsz©hangolására, ez a dolog természeténél fogva nem sikerülhetett maradéktalanul és a legapróbb részletekig. Szerkesztői tevékenységük általában nem terjedhetett ki a helyi felvételezők által szolgáltatott egyes részletadatok ellenőrzésére.