Ila Bálint: Filmtár (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 9. Budapest, 1954)
5. A kötetet 1951-ben Katona Béla kecskeméti lakos mutatta be a Levéltárak Országos Központjánál. 209 PANNONHALMI FŐAPÁTSÁG APÁTSÁGI LEVÁLTÁSA a/ Capsarium 1001 - 1770 Pannonhalma 632-642.doboz 1. Ebben a sorozatban helyezték el és őrzik a főapátságra és az apátságokra vonatkozó alapvető iratokat: privilégiumokat, birtokadományokat, pápai bullákat, a főapátság alapitóleveiét, a birtokok határjárásait, a fontosabb birtokpereket. Külön csoportot képeznek a főapátság oklevelei, ezek— • nek is kétségkívül legértékesebb része a XVII.sz* végéig terjedő folyamatos privilegiális anyaga Az egyes birtokoknál megtalálhatók a birtoklásra vonatkozó jogforrások: adománylevelek, végrendeletek, sok esetben osztályoslevélek, valamint a birtokon folyó gazdálkodás, jobbágysors dokumentumai: összeírások, leltérak, terméseredmények, urbáriumok, adó, vám, ós tizedjegyzékek, missilisek, jobbágykérvények stb. - Az iratokban szereplő birtokok főleg Győr, Pozsony, Zala, Vas és Veszprém megyében feküdtek,vannak azonban Esztergom- és Pest megyei vonatkozások is* A főapátságon kivül a következő, nagyobb részükben bencés apátságok iratai találhatók a sorozat ban Í£akonybél ,T ihany, Lomc 1 k, Léb€ny",Bóle,a. borsodmegyei/ Bélháromkut, Ludány, Koppánymonostcr, Telki, Zscliz, Zalavár, Pécsvárad, Szekszárd, Tata, Néraetujvár, Garamszentbenedek, Báta, Somogy, Somlóvásárhely, Tapolca, Lekér, Szentgotthárd, Szerencs, Szkalka, Almád, Deáki, Szávaszentdemeter, Siklós, Borsmonostor, Zirc, Kolozsmonostor, Kapornak, Pásztó, Monyoród, Szentjób és Garáb. Nagyobb részük az idők folyamán eltűnt. - Ebben a sorozatban tartják nyilván a páncélszekrényben Őrzött pannonhalmi alapítólevelet /lOOl/^ a Liber Ruber-t, a főapátság 1001-1248. között kelt pápai és királyi kiváltságleveleinek chartáriumát, az 1055 évi tihanyi alapítólevelet /ez valójában a tihanyi apátság külön iratsorozatába tartozik/, a veszprémi püspök és a segesdi és őrsi plébánosok közötti dézsmapert, Albeus nyitrai főesperes által IV.Béla megbízásából az apátság birtokairól és népeiről készített összeírás fogalmazványát /1237-1240/ és ennek XIV.századi másolatát, végül,a pannonhalmi főapátsági leTéltár legkorábbi jegyzékét. 2. 16 doboz, 8800 felvétel. Teljes anyag. /Segédkönyvei nem az állag mellett, hanem a Naplók sorozatában őriztetnek. Lásd a 213.sz. tételt./. 3. A levéltár mai rendje az 1930-as években végrehajtott rendezés eredménye. A XVIII.század közegéig az iratokat futószámos rendszerben őrizték. Sz a rendszer helyt adott a század második felében az u.n. capsás rendezésnek, amelyről azután a sorozat mai nevét.is kapta. Abban állott, hogy az iratokat 72 római számmal jelölt capsába . helyezték, az egyes capsák kialakítása azonban teljesen ötletszerűen, minden tudományos vagy kutatási elv /időtárgyi- vagy más rend/ mellőzésével történt, A capg&ken belül az egyos da--*, rabokat az abc minden capsánál újra kezdődő betűivel jelölték. Ezt a rendet bontotta meg legutóbb Hamvas Konrád, aki az iratokat - eredeti helyűkről kiemelve - időrendbe szedte és borítékokban időrendben helyezte el. Az időrenden belül a borítékok egy kis részét sorszámozta, az egész anyag sorszámozásával azonban nem készült el és a sorszámokat a segédkönyvekbe egyáltalán nem vezette be. Tehát a mai rend nem alkalmazkodik a segédkönyvekhez és vagy vissza kell állítani az eredeti capsás rendet, vagy a
