Ila Bálint: Filmtár (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 9. Budapest, 1954)

segédkönyvekbe kell bevezetni a most már időrendi sorozat megfelelő sorszám mait. A felvételezés a mai rendben, az időrendben törtónt. Felvételezés előtt, az anyag előkészítése folyamán, a megkezdett sorszámozást befejezték és a sorszámot minden darabhoz odafényképezték, /A levéltár régi rendezéseinek történetét leirta Czinár Mór és leírása a Naplók sorozat La.9. jelzete alatt őriztetik./ 4* A capsás rendhez egyidejűleg regesztumot készítettek. /Naplók sorozata, La. 1,2.jelzet alatt van elhelyezve/, melybe az iratokat, eredeti rendjüket követve, teljes szövegükben bemásolták és a másolatok elé feljegyezték a darab jelzetét. Mivel a két hatalmas kötet használata nehézkes volt és nem készítettek hozzá a használat megkönnyítésére semmiféle mutatót, Czinár Mór a XIX.sz. első felében pótolta ezt a hiányt. "Extractus" cimü kétkötetes elenchusában /a Naplók sorozat La.4-5 *jelzet alatt őriztetik/, a sorozat iratait tárgyi csoportosításban regisztrálta. Beosztásai FSapátdág, apátságok abc-rendben, majd az egyes birtokok ugyancsak abc-rendben. Az egyes tárgyi csoportokon belül az iratokat szigorúan időrendben sorolja fel, bő tárgyi kivonattal és a jelzettel egyetemben. Az I.kötet az E betűig terjed, a II.kötetben a E betű folytatódik a Z-ig. A filmanyaghoz ezt az elenchust lehet használni, mely mikrokönyvben áll a kutatók rendelkezésére. Mivel pedig ebben a mai rend sorszámai nincsenek átvezetve, kérőlapon vagy idézésnél a capsás jelzet mellett mindig meg kell jelölni a darab keltét és kiadóját is, mert a filmanyagban a kivánt irat csak a három adat alapján található meg. Az "Sxtractuson" kivül a helyszínen található az anyaghoz egy , s ugyancsak Czinár által készített mutató is /jelzet Naplók La,10./, mely a capsák rendjében tünteti fel a darabok keltót, kiadóját, rövid tartalmát és jelzetét. A kötet végén /a 128.oldaltól kezdve/ külön összeállításban különböző statisztikákat helyezett el Czinár, igy időrendi mutatót a királyok és pápák okleveleihez stb. Ez a kötet nincs meg filmen

e 5. Az állag egy része, 18 oklevél, megtalálható a Csánki hagyatékban /1715. doboz, 11.cim/. - Az okleveleket nagymértékben felhasználták és részben teljes szövegben kiadták a Pannonhalmi Rendtörténet írói? 210 „ PANNONHALMI FüAPÁTSÁG APÁTSÁGI LEVÉLTÁRA b/ Acta antiquiora 1272 - 1699 Pannonhalma 642-649 doboz 1. Mig a Capsarium elsősorban privilegiális anyagot tartalmaz, addig ebben a sorozatban - kevés jogbiztositó anyag mellett - a főapátság és részben az apátságok birtokigazgatási és gazdálkodásából keletkezett iratokat őrzik. Igen értékesek az egyes falvak összeírásai, urbáriumai, a jövedelem-ós kiadási elszámolások, a malomelszámolások, a jövedelem felosztásának iratai, továbbá a jobbágykérvények. Sok a határjáró és záloglevél, a különféle úrbéri vagy egyes uri jövedelmekre vonatkozó szerződés. Be vannak osztva a sorozatba IVTI-XVIII.sz. első feli úriszéki iratok, úriszéki perek, jobbágyok ügyében tartott tanúvallatások, melyek a birtokokon élő jobbágyság életének fontos forrásai. Külön részt képeznek a somogyi tizedekért folytatott perek iratai, az acta iurisdictionalia, a Miscellanea és az idegen családok iratai. A főapátság és az apátságok Dirtokai Komárom, Győr, Pozsony, Sátron, Veszprém,-Zala és Somogy megyében feküdtek, azonban kisebb részben más megyék is szerepelnek az anyagban.