Paulinyi Oszkár: A Helytartótanács levéltára (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 8. Budapest, 1954)
Ugyanakkor azonban a helytartótanács iratkezelésében ezt a hagyományos, a nagyobb multu kormányszékeinktol, a kancelláriától, kamarától átvett gyakorlatot ujabb, a régitől lényegesen elütő rendszerek is keresztezik,. egyidejűleg az alaki ^iratfajok szerint képzett állagokkal befolyásolja az irattár állagképző munkáját a bizottsági ügyintézés is, ha nem is teljes következetességgel: az egyes bizottságok által intézett ügyek tárgyalási iratait nem osztják be az alaki állagokba, hanem önálló állagokat alakítanak belőlük. /Pl. Acta cassae parochorum, Aota fundationalia, Acta Judaiea, Acta oeconomica, Acta relígionaria, stb-/ Sőt még oly ügykörökben is, amelyek intézése nem állandó bizottságokra volt bízva, még ott is megpróbálkoznak ügykörök szerinti tárgyi csoportok kialakításával. /Pl. Acta mechanica, Acta mendicantium, Acta neocivium, Acta revisionis librorum, Acta' studiosorum./ Ezeknek az állagoknak a belső tagozódása számos változatot mutat, közös ismertetőjegyük azonban, hogy szórványos és többnyire csak részleges kivételektől eltekintve nem bontják felház ügyirat természetes egységét, hanem rendjük, mint alapegységen,ezen énül fel. - Ismét egy további és már sokkal alapvetőbb változást mutat az u.n. referensi korszak /1779-1783*/* , ffl ikor az iratkezelés^ ha csak időzavarból is, teljesen hozzásimul az ügyvitelhez, amennyiben az iratokat megtartja abban a rendjükben, amelyben azok az ügyintézés zajló folyamata alatt, irattárba kerülésük előtt, a kiadóhivatalnál kezeltettek, tehermentesítve^ezzel magát az uj lajstromok és mutatók készítésének munkájától.^Felesleges kiemelnünk, hogy ez a rend az /agyirategység^feltétlen és következetes érvényesülését mutatja. További felépítésében pedig már megtaláljuk benne a későbbi kútfő- és tételrend leglényegesebb elemeit is. akárcsak az ügyvitelben, ezt az első korszakot az iratkezelésben is a tapogatózó kísérletezés, a lassú, részletekben bontakozó fejlődésmozzanatok töltik ki, hogy végül is az 1783* esztendő nagy ügyviteli reformjában átcsapjanak a korszakotnyitó átütő változásba^ amikor nálunk is mind az ügvvitel,mind : .\ az iratkezelés téröleld lépésekkel jut. előre a polgári bürokrácia felé. Az elsc korszak iratanyagát a 15-5§» sz » állagokban találja az olvasó, a departamentális korszakét pedig az 5^-217..számok alatt. Az állagrend élén /1V14* szám/ a helytartótanács hivatali működésének azok a termékei foglalnak helyet^ amelyek esetenként változó korszakokból, de a helytartótanács egész ügyforgalmat ölelik fel. így-pl. az 1783--ig egységesen vezetett tanácsülés i jegyzőkönyvek, a központi iktatókönyvek, a központilag, egységesen, nem egyes állagok szerint vezetett /vagy legalább is kötött!/ irattári lajstromkönyvek és számmutatók., A depcartamentális korszak iratai után, 218-238. szám alatt, az állagok sorát különböző vegyes iellegü állagok zárdák be: a helytartótanács u.n, titkos levéltára,^ a helytartótanács egyes segédhivatalainak az iratai, reponendák, ügyviteli segédkönyvek, több különleges irat állag, de van köztük egy-két.merőben t idegen proveniencia is, mint az Országos Építészeti Igazgatóság levéltárának a töredéke«
