Paulinyi Oszkár: A Helytartótanács levéltára (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 8. Budapest, 1954)
Az Országos Levéltár sokszorosított alapleltárainak 8.kötete az 1724-től 1848-ig működött magyar ^kiral^i ^helytartótanács levéltáráról nyújt rendszerező formában tájékoztatást a kutató számára. A helytartótanács az uralkodó akaratától függő, királyi k ormányszék volt. A dinasztikus birodalom kormányzati hierarchia"3*aban~ azonban helye nem a csúcson, az ügyeket felső f okon elbíráló, ^az uralkodó elhatározását közvetlenül befolyásoló udvari kormányszékek között, hanem egy szinttel alább, végrehajt ó feladatkörben jelöltetett ki. Az országon kivül élo urallcodóelEaTarozasaínalc, rendeleteinek volt a végrehajtója. Viszont az udvari kormányszékek és az alsóbbfokú közigazgatás /törvényhatóságok, egyes királyi hivatalok/ közé iktatva e m ásodfokú szerepkörében központi jelle gö. or szágos kormán ys zék volt, Erdély, a Határőrvi&éíc, valamint 1/78-ig a Temesí Fánsag kivételével az ország egész területére, rövid megszakítással Szlavóniára és Horvátországra is kiterjedő illetékességgel* Hatásköre - a kincstári birtokoknak, meg a felségjogon alapuló jövedelmeknek a kamara ügykörébe eso igazgatásán és az országban állomásozó haderő vezényletén /fohadparancsnokság/ kivül - a legszélesebbalapon felölelte nemcsak a szűkebb értelemben vett "politikai" igazgatást, hanem a történeti fejlődés során kialakult vagy é]jpen még csak alakuló szakágazatokat is: az adóügyet és hadellátást, a gazdaságpolitikát /ipar, kereskedelem, közlekedés, mezőgazdaság/, az államnak és az egyháznak a főkegyúri jogból kisarjadt kapcsolatait, a közoktatás meg közegészség ügyét, valamint a feudális társadalom kizsákmányoló osztalyszerkezetét alapvetően r:o'>határőzó. ^földesúri kötelmek komplexumát is. Magyar talajén a Helytartótanács működése érzékelteti^a legközvetlenebb formában a társadalmi lét minden vonatkozását általszövő központosított újkori igazgatás kialakulását* A sajátos történeti helyzet, a közpo?..ti országos jelleg és a széles ügykör, mindez a feudalizmus utolsó korszakára nézve a helytartótanács ^levéltárát a történeti megismerésnek rendkívül értékes kutforrásává teszi, amelyet a polgári^korszak történetÍrása a bécsi udvari kormányszékek irattermelésével szemben távolról sem méltatott a kellő figyelemre. - 0 A leltár ezt az anyagot rendszeresen ismerteti*^ leírás az egyes levéltári állago k természetes, szerves egységei szerint tagolódik, iigy, amint az öl: a korabeli élő ügyvit el, vogy az ir attá ri kezelés ^fonalán kialadvOltáK:* Elvétve - idílönösen ^az Ln. dep art áment ál is korszakban /17 83-1848. /^találkozunk állagokkal^" amelyeknek eredeti"szerves iratállománya rokontermészetű, de alapjában idegen eredetű, egy-egy külső szerv Törődéséből létrejött anyaggal bővült ki utólagosan* Az ilyen esetekben,
