Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

II. Szervetlen kémia

Magnósium&nulf át MgSO^g A termé82étben nagy mennyisegekben, a kalciumkarboné ttal közösen, mint dolomit fordul elő. Fehér, könnyű, lasa per, vlsbea oldhatatlan, A kereskedelmi termék legtöbbször aagnéaiaahidroxiddal kevert. Savak lekötésére használják. ^alkurny Képles néven asirkő* Zsíros tapintású, lemezes ásvány ^ Ssssetétole bizonytalan, különböző aagnéaius&vegyületek keverékéből áll. Hintőpornak, jelzőkrétának használják. Bányászassa! nyerik, Táltozé összetételű magaézinasai likátokból áll. Savak és lúgok csak nehezen támadják meg, Tüzállé, ezért laboratóriumi és kohászati ruhák és eszközök gyártására kiterjedten használják. Cementtel összekeverve az eternit néven ismert leneseket gyártják belőle. K

alcium Ca

g Szürkésfehér,puha, késsel nehezen vágható fém. Száraz levegőn állandó, nedves levegőn azonban gyorean oxidálódik* Levegőn hevítve meggyullad és részben kalciumoxiddá ég el. A vizet közönséges hőmérsékleten is hevesen bontja? Oa • 2 H

2

0 * Ca/0H/

2 • H

2 Elemi állapotban kalcitm a természetnem nem található, vegyületei azonban nagyon elterjedted. Triviális néven kesexüsó. Fehér kristályos vegyület, erősen hashajtó hatású, A kesexüvlaek fő hatóanyaga, Magnéziumkarbonát MgOO«t