Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

II. Szervetlen kémia

Kalcium o xid, ége tet t mész CaOs Fehér, likacsos anyag, a mészkő hevítésével nyer­hető CaC0 3 CaOv C0 2 Az égetett mész vizzel hevesen reagál, először oldott mésszé alakul, majd vizzel tovább higitva mésztejet ad: CaO + H 2 0= Ca/OH/ 2 A mósztej erős lug, maró hatású, szembe jutva vakságot okoz. A kalciumoxidot jól zárható edényben kell tartani, mert nedvességet és széndioxidot sziv, miközben kalciumkarbonát­tá alakuls CaO+C0 2->CaC0^ vagy ha már vizet is felvett* Ca/0H/ 2 * C0 2 CaCO^ r HgO Az égetett mészből nagy mennyiséget fogyaszt a kémiai ipar is, mivel a legolcsóbb bázis. Eendklvül nedv­szívó, ezért termek, raktárak szárítására jól használha­tó. Kalciumhidroxid, oltott mész Ca/0H/ 2 : Fehér, laza por, vizben kevéssé oldódik. Kal­ciumoxidból és vízből állitható elő* Kevés vizzel mész­pépet, sok vizzel mósztejet ad »*aa mész tejet állni hagy­juk a Ca/0H/ 2 legnagyobb része leülepszik* A felette ma­radó tiszta oldat a kalciumhidroxidnak telitett vizes ol­data, az u.n. mószviz. A kalciumhiflroxidot különösen az építőipar használja kiterjedten. Homokkal összekever­ve habarcsot.képez, mely a levegő szóndioxidjával kemény vakolatot ad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom