Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

II. Szervetlen kémia

Sséa Cl A szén igen elterjedt elem, mely tisztán három alakban ismeretesi gyémánt /kristályos szén/, grafit /pikkelyes/ és elemi szén /nea kristályos * amorf./ A bányászati termékként forgalomba kerülő fütőszén kémiailag nem tiszta szén, hanem szénnek a vegyületeiből áll* Kémiailag tiszta eloai szén a fűtő szénben nem is található* A tiszta szénnek fent említett három módosulata kémiailag teljesen egyenértékű és elemi carboneuaból áll. Külső megjelenési formáiknak és fizikai tulajdonságaiknak a különbözősége az eltérő kristályos szerkezeteknek tulajdonítható, A gyémánt teljesen tiszta állapotban színtelen, csiszolása alkalmas darabjait ékszernek, kevésbé szép darabjait keménysége miatt Ipari furóssorszámok hegyének készítésére, továbbá üvegvágására használják. A grafit szürkésfekete átlátszatlan anyag, melyből nagy kémiai ellenállóképessége miatt olvasztótégelyek, elektródok, stb. készülnek. A ceruza bele grafit és agyag keverékéből áll* Az amorf szén a természetben tisztán nem fordul elő. Ha különböző széntartalmú anyagokat /pl. fát, kőszenet, csontot, cukrot,stb*/ levegőtől elzártan hevítünk, azok elszenesednek. Az ilyenkor keletkező szén /faszén, koksz, csontszón, cukorszén/ többé-kevésbé tisztátlan amorf szén* A bányászott szénfajták közül aránylag az antracit tartalmazza a legtöbb elemi szenet /94*/. A mesterségesen előállított szénfajok legtöbbje likacsos szerkezetű lévén, felületük - súlyukhoz, 111. tárfogatukhoz viszonyítva - igen nagy. Különösen áll ez a faszénre, melynél az elszenesedéskor épen maradó sejtes szerkezet már egymagában is nagy felületet képvisel.