Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)
II. Szervetlen kémia
Chhez járul az, hogy az elszenesedett sejtfalak,nem sima felületűek, hanem érdesek és likacsos állományúak* Igen nagy relatív felülete van a csontszénnek, - nemkülönben az elssenesedéskor történő térfogatnövekedés folytán - a vér és cukorszénnek is* fis az oka annak, hogy az említett szénfajok igen mohén kötnek meg /adszorbeálnak/ gázokat és oldott anyagokat /színezékeket, fémsókat, szennyezéseket*/ Pl* 1 ei faszén, mintegy 9o cd ammóniagázt képes adszorpció utján megkötni* A szén e képességét mesterséges eljárásokkal még külön lehet fokozni. Az ilyen, u«n« aktivált szenet alkalmazzák a gázálarcok szűrőjének töltésére, oldatok megkötésére, elszintelenitésére* A finoman elosztott, nagyfelületű szén a folyadékokban lebegő baktériumokat is igen mohén képes adszorpció utján megkötni* Szert az aktív szén sterilizáló és konzerváld hatást fejt ki. Faszénperon át való szűréssel pl. az ivóvizek sterillé tehetők, a vörösbor elhalványodik. Gyógyászati célokra is alkalmazzák bélfertőtlenitőnek és mérgek felszívódásának megakadályozására* /Garbó medicinái is/. A szénnek, mint elemnek, különleges sajátsága, hogy atomjai igen változatos módon egymással is képesek kapcsolódni és szén-szén kötéseket létrehozni. Ez az oka annak, hogy a szénvegyületek igen nagyszámnak* A következőkben csak a legegyszerűbb, szén-szén kötés nélküli szénvegyületekkel foglalkozunk! a szénvegyületek rendszeres leírása a szerves kémia feladata*, Széndioxid GO^s Színtelen, szagtalan, éghetetlen, a levegőnél nehezebb gáz. A szénsavnak az anhldridje. Vizben oldva szénsavat /HgCO^/ adt C0 2 t H 2 0* HgCO^ A széndioxid gázt tehát tévesen nevezik szénsavnak* A szilárd széndioxidot száraz jég néven hűtésre alkalmazzák*
