Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)
II. Szervetlen kémia
Az oxlftáhcsopflJt jfonfosabb elemei és vegyületei . Negatív jellemű, páros rendszámú, savképző elemek, melyek közül az oxigén /0 2 / ás a kén /S/a legfontosabb. Vegyületeikben rendszerint két* ritkábban négy vegyértékűek, az oxigéntől eltekintve gyakran hat vegyértékkel is szerepelnek. Oxigén 0 2 s Színtelen, szagtalan, az égést tápláló, de önmaga éghetetlen kétatomos gáz* Igen nagy mennyiségben fordul elő szabad állapotban is* A levegő 21%-a tiszta oxigén. Vegyületeiben majdnem kivétel nélkül két vegyértékkel fordul elő* Az oxigénnel valé egyesülést, vagy egy vegyületnek... oxigéntartalomban bekövetkező növekedését oxidációnak.nevezzük. Az elektrokémiában tanult alapelvekből azonban tudjuk, hogy a vegyértéknövekedéssel járé folyamatokat is oxidációnak-nevezzük, még akkor is, ha a reakcióban oxigén nem is szerepel*. Öszszevetve tehát a hidrogénnél tanultakkal? vegyérték növekedés oxidációt, vegyérték csökkenés redukciót jelent, függetlenül attól, hogy a reakciókban oxigén, 111* hidrogén szerepelt-e, vagy sem* Azokat a vegyületeket, amelyek könnyen átadják az oxi<* génjüket, oxidáló anyagodnak nevezzük, az oxigént könnyen felvevő anyagokat pedig redukáló anyagoknak mondjuk* Az oxidáció és redukció egymást kiegészítő folyamatok, mert amikor valamely vegyület a másiknak oxigént ad át, egyszerre oxidáció és redukció is történik* az oxigént átadó anyag /oxidálószer/ redukálódik, az oxigént felvevő anyag /redukálószer/ pedig oxidáló-, dlk* Pl* ólomoxid redukálása hidrogénnel: ^JPbO^+J^ « Pb + H 2 0 oxidáló redukáló Ennél a folyamatnál mondhatjuk, hogy az oxidáló ólomoxid oxidálta a hidrogént vízzé, de azt is mondhatjuk, hogy a
