Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

II. Szervetlen kémia

tok figyelembe vételével szabja meg a kérdéses vegyszer összetételét. Tisztasági szempontból általában a partim és purisszimum vegyszereknek felelnek meg. A vegyszerek ára a tisztasági fokkal ugrásszerűen változik. Különösen a p.a. vegyszerek ára nagy, mert előállításuk hosszadalmas és költséges. Ezért a vegyszerek felhasználása előtt mindig fontoljuk meg. milyen minőségben indokolt alkalmazású^. Egyes különleges területeken még a p.a. minőségen túlmenően is támasztanak igényeket. Ilyen terület pl. az atomkutatás vagy spektroszkópia. A szükséges vegyületeket egyedi utón gyártják, csomagolásukat különleges címkékkel látják el« /"Spektral rein*/« Az elemek felosztásai Aa elemek és vegyületeik tulajdonságainak tárgyalásakor legcélszerűbb a periódusos-rendszerből kiindulni. Ennek alapján a Bór-Wolfram vonaltól jobbra és balra két fő csoportot különböztethetünk megj fémeket éa nem fémeket. Ezek legfontosabb, már eddig megismert sajátságai röviden a következők? Fémekj halmazállapotuk szobahőmérsékleten szilárd /egyetlen kivétel a higany/, fémfényüek, az elektromosságot jól vezetik, oldószerekben kémiai változás nélkül nem oldódnak, egymással szilárd oldatokat u.n, ötvözeteket képeznek. Vegyületeikben pozitív jellemüek, disszociációkor pozit töltést kationokat képeznek, elektrolíziskor a_ negatív sarkon /kátédon/ válnak le. A hidroxilgyökkel képezett vegyületeik a lúgok; Nem fémekj halmazállapotuk szobahőmérsékleten gáz, folyadék, vagy szilárd, nem féafényuék. az elektromosságot rosszul vezetik, oldószerekben jól oldhatók. Vegyületeikben negatív jellemüek, disszociációkor negatív töltésű anionokat képeznek, elektrolíziskor a pozitív marokhoz /anódhoz/ VaJoftö-